A média útján elkövethető személyiségi jogsértéseket választotta témául az évente megrendezett jogásznap idei eseménye. A szakmai rendezvény megtöltötte a kecskeméti törvényszék dísztermét, ahová idén is jeles előadókat hívtak a téma sarkalatos pontjainak megtárgyalására.
Napjaink igazságszolgáltatásában a személyiségi jogi terület egyre inkább előtérbe kerül, elsősorban az online tér életünkre gyakorolt egyre erősebb hatása miatt. Ezzel kapcsolatban szervezett szakmai fórumot a Magyar Jogászegylet Bács-Kiskun Vármegyei Szervezete is.
Hagyományosan évente kettő szakmai napot szervezünk, az idei választásunk remélem aktuálissá sikeredett, mindig igyekszünk aktuális témát, a média útján elkövetett jogsértések egyre inkább jellemzőek, és egyre jellemzőbbek a fellépések a valós vagy vélt személyiségi jogsértés ellen
— mondta el dr. Bicskei Ferenc, a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke.
Dr. Bicskei Ferenc hangsúlyozta: a sajtó szerepe kimagaslik a társadalomban, de már nem csak a klasszikus média tekintetében, hiszen gyakorlatilag az offline-ról az online térre terelődött át a kommunikáció. Ezért a médiakommunikáció során nemcsak a sajtó munkatársai sérthetik meg a szabályokat, hanem valamely internetes felület óvatlan hozzászólója is.
Ez a helyzet új kihívások elé állítja az igazságszolgáltatást is.
Olyan alapjogok ütközéséről beszélhetünk ezen a jogterületen, mint a magánélet védelme, a jó hírnév, becsület, emberi méltóság, a másik oldalon pedig a véleménynyilvánítás szabadsága, amelyet folyamatosan mérlegelni kell, hogy egy konkrét ügyben esetről esetre az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott szempontrendszert figyelembevételével mikor melyik alapjog az, amit előtérbe helyezünk.
— emelte ki dr. Dzsula Marianna, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese.
Az online kommunikáció térnyerése a jogsértések számát is nagyban megnövelte, legyen szó a jóhírnév sérelméről vagy a képmáshoz való jogokról – ezt már prof. dr. Szomora Zsolt, a szegedi jogi kar Bűnügyi Tudományok Intézetének intézetvezető-helyettese mondta el kérdésünkre. A téma egyre gyakrabban jelenik meg a büntetőbíróságokon, és a társadalom tűrésküszöbe is egyre alacsonyabb.
– Sokszor kifejezetten nehéz egy-egy eset megítélése, főleg a közhatalmat gyakorlók vagy közszereplők esetében, akikkel kapcsolatban Magyarországon nemzetközi viszonylatban is „sokkal szélesebbre nyitott a véleményszabadság”. Valahol a nálunk is megengedőbb amerikai és a szigorúbb német szint között helyezkedünk el. Az átlagember esetében a személyiségvédelem azonban sokkal fokozottabb – fogalmazott dr. Szomora Zsolt.
Az online kommunikáció térnyerése a jogsértések számát is nagyban megnövelte, legyen szó a jóhírnév sérelméről vagy a képmáshoz való jogokról – ezt már prof. dr. Szomora Zsolt, a szegedi jogi kar Bűnügyi Tudományok Intézetének intézetvezető-helyettese mondta el kérdésünkre. A téma egyre gyakrabban jelenik meg a büntetőbíróságokon, és a társadalom tűrésküszöbe is egyre alacsonyabb.
– Sokszor kifejezetten nehéz egy-egy eset megítélése, főleg a közhatalmat gyakorlók vagy közszereplők esetében, akikkel kapcsolatban Magyarországon nemzetközi viszonylatban is „sokkal szélesebbre nyitott a véleményszabadság”. Valahol a nálunk is megengedőbb amerikai és a szigorúbb német szint között helyezkedünk el. Az átlagember esetében a személyiségvédelem azonban sokkal fokozottabb – fogalmazott dr. Szomora Zsolt.
Az előadók ezeknek a kérdéseknek a sarokpontjait bontották ki a polgári- és a büntetőjogi területekkel összefüggésben. A rendezvény ráadásként célul tűzte a kommunikáció erősítését is a két ügyszak között, hiszen az nem előnyös, ha nagyon eltérő mércékben gondolkodik a polgári- és a büntetőjogi ítélkezés.
Forrás: https://hiros.hu/a-mediaval-osszefuggo-szemelyisegi-jogsertesek-kerultek-a-jogasznap-fokuszaba/
