A KAVOSZ rendezvénye Kecskeméten
Miskolc és Veszprém után Kecskeméten rendezett március 29-én gazdasági fórumot a KAVOSZ, melyen a Bács-Kiskun megyei vállalkozások szép számmal képviseltették magukat. A megyei iparkamara adott helyet az eseménynek, amelyen cégvezetők piaci szakértőktől – köztük pld. az MKB Banktól, az Eximbanktól és a ProjectMine Kft-től – kaptak gyakorlati útmutatást az európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználásáról a Széchenyi Kártya Program által nyújtott kedvezményes hitellehetőségek mellett.
Kecskemét és környéke ma talán a legdinamikusabban fejlődő gazdasági térség. Ezt Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megyei elnöke mondta üdvözlő beszédében azon a rendezvényen, melyet a KAVOSZ szervezett Kecskeméten. Az elnök, aki Kecskemét gazdasági alpolgármestere is, arra hívta fel a figyelmet, miszerint nem elkölteni, hanem megfelelő módon felhasználni kell az uniós forrásokat, amelyek lehívásra várnak a következő években. Mindenekelőtt azoknak a kkv-knak ajánlotta a KAVOSZ által lassan másfél évtizede elindított Széchenyi Kártya rendszert, amelyek a következő években kívánnak beruházni. Mint mondta, történelmi mélyponton azok a kamatok, amelyek segítségével egy-egy kisebb cég megvalósíthatja a terveit. Érdemes tehát most lépni, hangsúlyozta a kamarai elnök.
Gaál József gondolatait fűzte tovább Krisán László, a KAVOSZ Zrt vezérigazgatója, aki arra hívta fel a Bács-Kiskun megyei cégvezetők figyelmét, miszerint a 2014-2020-as uniós ciklusban a szükséges önerő biztosítása és a támogatás előfinanszírozása állítja kihívás elé a cégeket. Majd hangsúlyozta: a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel az európai uniós pályázati források sikeres felhasználását segíti azzal, hogy a megalapozott tervekkel rendelkező kkv-k elegendő saját önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósításába. A hitel évi nettó 0,7% kamattal elérhető, és automatikusan az adott pályázathoz kapcsolható, amennyiben a vállalkozás a pályázat összeállításakor már kalkulált ezen pótlólagos finanszírozási igénnyel. A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel pedig jellemzően csak a projekt befejezését követően folyósított vissza nem térítendő állami támogatások előfinanszírozására szolgál, és az éves nettó kamata mindössze 0,2%. Itt is automatikusan megvalósulhat a hitel adott pályázathoz történő igénylése. Január 1-jétől a Széchenyi Kártya Programban még kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelhez a vállalkozások.
Lapunk kérdésére a vezérigazgató elmondta: felmérések bizonyítják, miszerint 5 százalékos az a lélektani kamathatár, amely mellett egy-egy vállalkozás hajlandó hitelt felvenni. A jelenlegi konstrukciók ennél sokkalta kedvezőbbek, a rendszerváltás óta talán nem is volt ilyen kedvező hitelezési forma a kkv-k számára. Egyre nagyobb a Széchenyi Kártya konstrukciók iránt az igény, mert a vállalkozások a 2008-as válság miatt nem mertek fejleszteni. Azonban meg kell újítani a telephelyeket, a gépeket, a számítógépes hálózatokat, amelyekhez tőkére van szüksége a cégeknek. Az országban 307 ezren igényeltek kártyát 2016-ig, akik közül 210 ezren meg is kapták. Csaknem 1600 milliárd forintnyi összeg segítette a vállalkozókat terveik megvalósításában. Bács-Kiskunban tavaly 1500-an igényeltek és 1200-an kaptak kártyát. A vállalkozók mintegy 11 milliárd forintnyi hitelt vettek igénybe. A Széchenyi Kártya rendszer működése óta, Bács-Kiskunban összesen 120 milliárd forintnyi tőke segítette a gazdaság fejlődését, 16400 kártyát forgattak az üzletemberek, mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Majd szólt arról is, hogy a Széchenyi Forgóeszközhitel kamattámogatása 3%-ra emelkedett, a Széchenyi Kártya folyószámlahitelhez biztosított kezességi díjtámogatás már a teljes hitelösszegre jár 25 millió forint feletti hitelek esetén is. Ezen kívül a Széchenyi Beruházási Hitel, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel Konstrukciókhoz nyújtott 5%-os kamattámogatás és a kezességi díjtámogatás már a teljes futamidőre jár. A jégkárt szenvedett és a jogosultsági feltételeknek megfelelő agrárvállalkozások részére az állam az Agrár Széchenyi Kártyához a jelenlegi 4%-os kamat- és kezesi díjtámogatáson felül további, teljes körű támogatást is biztosít a költségek átvállalása mellett.
A Gazdasági Fórumon az érdeklődők első kézből értesülhettek a pályázati lehetőségekről is Semperger Kingától, a ProjectMine Pályázati Tanácsadó Kft. munkatársától. Az MKB Bank részéről pedig Balog Ádám elnök – vezérigazgató a vállalkozás-finanszírozási témakörben tartott előadást. A bank domináns szereplőnek számít a Széchenyi Kártya Program piacán, különösen a magasabb hitelösszegeknél. Miközben a kibocsátott kártyák darabszámát tekintve tavaly 14,4% volt a bank részesedése, figyelemreméltó, hogy a 10 és 25 millió forintos hitelösszegű plasztik lapok vonatkozásában az MKB Bank piaci részaránya közel 30 százalékos. Ezzel ugyanúgy piacvezető, mint a 2015-ben bevezetett 25 millió forint feletti Széchenyi Kártyák esetén, ahol 37% a bank részaránya. Utóbbiban feltehetően az is közrejátszhatott, hogy az MKB az elsők között tette elérhetővé tavaly nyáron a magasabb összegű Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt, miután annak felső határa a korábbi érték kétszeresére nőtt. Szintén elsőként teremtette meg az MKB Bank a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására 2002-ben létrehozott Széchenyi Kártya Programon belüli bankváltás lehetőségét még 2015 áprilisában. A folyamat, amely egy Széchenyi Kártya igénylés ügyintézési ideje alatt végigfuttatható, és – az új igényléshez hasonlóan – a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), továbbá a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban kezdeményezhető, gyakorlatilag zökkenőmentes. Az ügyfélnek nem kell visszafizetnie a másik banknál felvett Széchenyi Kártya Folyószámlahitelét, majd végigvárni az új igénylés folyamatát: a kettő összevonható, a korábbi tartozás azonnal kiegyenlíthető az MKB által rendelkezésére bocsátott hitelkeretből.
Az előadók között volt még Varga Júlia Franciska a KAVOSZ Zrt. vezető szakértője is, illetve Dobos Zoltán, az Eximbank vezető szakértője is. A bank munkatársa azt hangsúlyozta, hogy 80 százalék fölé emelkedett a cégeken belül a kkv-knak a száma, amelyek a vállalkozások közül igénybe vették a pénzintézet szolgáltatásait.
