Mintegy 10,2 milliárd eurós kárt okoz évente a hamis gyógyszerek online forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés uniós szinten, ami a teljes belső piac forgalmának 4,4%-át jelenti. Hazánkban a hamis gyógyszerek évi 130 milliárd forint kárt okoznak, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13%-át és az Unióban regisztrált hamis készítmények 4%-át jelenti – derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentéséből.
A gyógyszerhamisításból származó közvetlen károk éves szinten átlagosan mintegy 10,2 milliárd euróra (3000 milliárd forint), a közvetett károkat is figyelembe véve ugyanakkor már 17,3 milliárd (5363 milliárd forint) euróra tehetőek a 2008-től 2013-ig tartó időszakban, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentéséből.
Az illegális online kereskedelemből származó közvetlen károk tekintetében a térség legfertőzöttebb országa Bulgária 18%-kal, ezt követi Románia és Magyarország 17%, illetve 13%-kal, ami hazánkra esetében 416 millió eurót, vagyis 130 milliárd forintos kárt jelent. A „legtisztább” ország Finnország és Svédország, ahol statisztikailag nem igazolható, hogy a hamisítás hatással lenne az értékesítésre.
A jelentés hazai vonatkozása kapcsán Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője elmondta: „November 5-én az Európai Kereskedelem Napját ünnepeljük, ennek apropóján pedig különösen fontos felhívnunk a fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamis gyógyszeripari készítmények súlyosan veszélyeztetik az egészségüket. Fontos tudni azt is, hogy ezekhez a készítményekhez elsősorban az online csatornákon keresztül lehet hozzájutni.” Hozzátette: az interneten beszerezhető, ellenőrizetlen forrásból származó készítmények hosszú távon csökkentik a fogyasztói bizalmat, emellett jelentős gazdasági károkat okoznak az egész egészségügynek.
Ilku Lívia szerint a HENT és a Tárki közös éves felmérésének idei adatai is azt a tendenciát erősítik, hogy a hamis gyógyszert vásárlók aránya, valamint a hazánkban lefoglalt hamis gyógyszerek értéke ugyan jelentősen visszaesett az elmúlt években, de az illegálisan működő online felületek száma továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a válaszadók 94%-a elutasította a nem megbízható forrásokból származó gyógyszert. Ez a hamisítással érintett kereskedelmi területek közül a legelőremutatóbb fejlemény a lakossági tudatosság szempontjából, ugyanakkor a hazai kutatásból kiderült az is, hogy azok a fogyasztók, akik egy adott gyógyszert, vagy táplálék-kiegészítőt nem patikából szereztek be, azok 17%-a az interneten keresztül jutott hozzá a termékhez.
„Az említett fogyasztók tévesen úgy vélik, hogy az online beszerezhető készítmények legalább olyan jó minőségűek, mint az ellenőrzött forrásból származó termékek, azt gondolják, hogy az internet megbízható forrás, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a felvilágosító kampányokat, amelyek növelik a fogyasztói tudatosságot” – tette hozzá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.
Az említett anyagi károk mellett a gyógyszerhamisítás közvetlenül átlagosan évi 38 ezer ember munkahelyének elvesztéséhez is vezetett az EU-ban, az egyéb kapcsolódó szektorokra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve viszont már csaknem háromszor annyian, évente 90 ezren lettek munkanélküliek. Az említett iparági károkon túl a munkanélküliség következtében jelentős állami bevételkiesést is regisztráltak a felmérésben: a legsúlyosabb következményt a társadalombiztosítási járulékösszegből kieső csaknem 800, valamint a személyi jövedelemadó-bevallásból kieső csaknem 700 millió euró jelenti. Emellett további 200 millió eurós kieséssel számolhatunk a társasági és osztalékadó kapcsán is, mivel a cégek a kisebb nyereségük után kevesebbet fizetnek az államkasszába – derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legújabb jelentéséből.
