A kecskeméti Széchenyi István vendéglátóipari középiskola 10./d osztályos szakácstanulói elmondhatják magukról, legalább egyszer mindannyian főztek már a Karol Wojtyla Barátság Központban. Egyikük – Turcsán Alex – idestova negyedszerre kereste fel a népkonyhát, hogy diáktársaival együtt ebédet főzzön az itt étkező rászorulóknak. Ezúttal a szabadszállási Pápai Tamás, az orgoványi Oláh Csaba és a kunadacsi Csicsa József vállalt közösséget vele. Ács Imre szaktanár irányításával ők készítették el közösen a mai menüt, gombás pulykaragut rizskörettel, melynek alapanyagai Király József vállalkozó, az MSZP országos elnökségi tagja, önkormányzati képviselő felajánlásával rotyoghattak az udvari bográcsban. (Fotók: Mátyus István)
Ács Imre tanár úr főzés közben elmondta, diákjainak igazán nem kell könyörögni, hogy jöjjenek vele a Wojtyla Házba. Első szóra igent mondanak, ami bizonyítja, a mai fiatalokkal is szót lehet érteni.
– Először körbevezetem őket az épületben, elmagyarázom nekik, miért van szükség erre a népkonyhára, és hogy ez egy társadalmi összefogásból megvalósuló program. Meglepődnek a gyerekek, amikor látják, közös akarattal, önzetlen segítőkészséggel mire lehet jutni. Utána megbeszéljük a feladatokat, majd munkához látunk – meséli a szaktanár.
– Akik itt jártak, egyöntetűen pozitív érzésekkel tértek haza – folytatja. – Egyrészt kiváló gyakorlási lehetőséget látnak benne, másrészt tetszik nekik az intézmény, mert úgy érzik, itt emberszámba veszik őket, megbecsülik munkájukat, és végül a közös ebéd is élményszámba megy, egyfajta csapatépítő tréningnek sem utolsó.
– Szerény missziómmal az a célom, hogy diákjaimat társadalmi felelősségvállalásra neveljem. Igyekszem megértetni velük – mindeddig sikerrel -, ha segítenek másokon, azzal ők is nyernek, mert lelkük vigadni fog, szívük megtelik örömmel. Ráadásul, amikor pár év múlva szakemberek lesznek, nyitottabban kezelik a szegénység ügyét. Mindemellett a vendéglátós szakma renoméját is emelheti ez a karitatív akció, mert úgy érzem, sokan feltételezik rólunk, vendéglátósokról, hogy bőven akad csibész közöttünk, holott döntő többségünk igaz szívvel, kellő alázattal, becsülettel végzi munkáját.
Az ételosztás fél 12-kor kezdődött, amikor a négy szakácstanuló mintegy százhúsz nehézsorsú, elesett ember ebédjét helyezte el személyesen a szegények böjtös asztalán.
Az esemény kiemelkedő színfoltja volt továbbá a közös versolvasás, melyet Molnár Zoltán intézményvezető a költészet napja alkalmából kezdeményezett még étkezés előtt. Ennek keretében József Attila Mama című költeményét mondták el fennhangon az asztaloknál ülők.
