Csendült a citeramuzsika, szólt az ének hétfőn a Wojtyla Barátság Központban. A Mihály Kertje Kecskeméti Waldorf Iskola három kis növendéke játszott hangszerén ételosztás előtt a népkonyha ebédlőjében. Népzenei hangversenyük apropója az volt, hogy iskolájuk szülői közösségének összefogásával valósulhatott meg a hétfői étkeztetés az intézményben – aznap ők támogatták ugyanis a gondozottak szociális ellátását.
A szülők képviseletében hárman jelentek meg a népkonyha épületében, ahol három kislány adott zenés műsort az ebédre várakozóknak. Produkciójuk jutalma sem maradt el; hosszas tapsviharral fejezték ki hálás köszönetüket a szociális létesítmény ellátottai.
Madarászné Pászti Ildikó – az egyik szülő – mutatta be a kecskeméti Waldorf iskolát. A Mihály Kertje egy olyan együttműködő közösség, ahol a gyermekeket Waldorf pedagógiai szemlélet szerint nevelik, hogy képesek legyenek felismerni és járni saját útjukat. A Waldorf-iskolát a kéz, a szív és a fej iskolájának is nevezik – mondta Ildikó -, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi lényét harmonikus egységben fejlesztik. A Waldorf-pedagógia fejlődéspedagógia, melyben döntően az életkori sajátosságok határozzák meg a tevékenységi formákat, az oktatást. Ezzel magyarázhatóak a módszerbeli és ütemezési különbségek a hagyományos oktatási intézményekhez képest. Nem elsősorban tananyagot tanítanak a pedagógusok, hanem segítik a gyermeket abban, hogy képesek legyenek tanulni, megismerni a világot, és alakítani azt, abban szabadon tevékenykedni, morális döntéseket hozni. Így arra a korra, amikor sok más diáknak már elment a kedve a tanulástól, a Waldorf-iskolások képesek egyszerre hatalmas ismeretanyagot elsajátítani.A Waldorf-pedagógia célkitűzése, hogy szorongásmentes légkörben, szabad döntésekre képes, önállóan cselekvő embereket neveljen, akik ki tudják bontakoztatni képességeiket saját maguk és a világ számára.
Különös figyelmet kap a napi, a heti, a havi ritmus, a képességek fejlesztésének és a gyermekekben meglévő belső erők felszínre hozásának elősegítése. Alapvető célkitűzés, hogy a gyermekből a világra nyitott, független személyiség, alkotó felnőtt váljék. A tanítás során arra törekszenek, hogy az egészből a részek felé haladjanak. Mindent képszerű leíráson keresztül igyekszenek bemutatni, nem definiált fogalmak útján. Kiemelt területként kezelik a kreativitásfejlesztést, a dolgok megtapasztalásán alapuló tanítást, a hagyományőrzést és kiváltképp a művészeteket. Az általános tantárgyak mellett az első osztálytól kezdve idegen nyelv, zenei oktatás, festés, formarajz, Euritmia, kézimunka, kézművesség és kertművelés szerepel a tantervben – hangzott el Madarászné Pászti Ildikó ismertetőjében.
A szülő a Waldorf mozgalom – melynek egységes elvei az óvodától az érettségiig kísérik a gyermekeket – történetéről is mesélt. Elindítója és kidolgozója Rudolf Steiner (1861 – 1925). 1919-ben Emil Molt, a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatója felkérte dr. Rudolf Steiner osztrák polihisztort, hogy a gyár munkásgyerekei számára iskolát indítson. Az itt megvalósított nevelési módszertan bebizonyította eredményességét. Jelenleg világszerte több száz Waldorf módszerű iskola és kb. 2000 nevelési, oktatási és gyógypedagógiai intézmény működik. A Waldorf-iskolákat világszerte a szülők igénye hívja életre, összhangban azzal az alapelvvel, melyek szerint a szülő joga megválasztani gyermeke nevelésének, iskoláztatásának körülményeit. Hazánkban 1989 óta több mint 25 iskola alakult, az óvodák száma 35 fölé emelkedett.
A beszámoló után a három szülő pincér szerepbe öltözött, és egyenként szolgáltak fel 120 adag tarhonyás húst az étkezdében helyet foglalt rászorulóknak.
(Fotók: Mátyus István)
