A Baptista Egyház az 1900-as évek elejétől jelen van Kecskemét életében és színesíti az egyházi és felekezeti sokadalmat. Bár az eleinte csupán néhány lelket számláló gyülekezet házi csoportokban gyakorolta hitét, a század közepére mégis egy lassú gyarapodásnak indult. Mára közel háromszázan jelennek meg a vasárnap reggeli istentiszteleteken és Mike Sámuel baptista lelkész túláradó örömmel köszönti a megjelenteket immár öt éve. Az erdélyi születésű lelkipásztor 2005 óta lakik városunkban családjával – feleségével Laurával, valamit két gyermekükkel.
– Mindenki buzgó vallásos, aki vasárnaponként megjelenik az istentiszteleteken?
– Az az érdekes, hogy nem. Vannak, akik keresik Istent, de még nem tértek meg, egyszerűen csak vágynak arra, hogy az életük valamilyen módon a helyére billenjen. Érzik valaminek a hiányát, és ezt az űrt próbálják betölteni. De vannak kíváncsi ateisták is, akik azért jönnek, mert nem tudják elképzelni, hogy mi visz rá embereket arra, hogy vasárnap reggel templomba menjenek.
– A gyülekezet tulajdonképpen olyan, mint egy nagy család. Ez hogy lehet?
– Nagyon erős a közösségtudat az emberekben. A közös programok, a közérthető és jó légkörű istentiszteletek, a kiscsoportos bibliakörök, valamint az teszi, hogy törekszünk a kölcsönös segítségnyújtásra. Bajban mutatkozik meg az igaz barát, tartja a közmondás, és szeretnénk ilyen módon felebarátjai lenni egymásnak.
– Milyen közösségi programokat szerveznek, ahol az emberek találkozhatnak?
– Vannak kiscsoportos találkozók. Ők általában családoknál jönnek össze, de az imaház is helyet biztosít, ha szükség van rá. Ez egy meghitt, tényleg családias összejövetel, ahol Istenről és egymásról beszélgetnek, megosztják a bánatukat, örömüket. Aztán működtetünk egy óvodát, ahol mind a felekezeti gyerekek, mind pedig a nemhívő szülők gyerekei is ugyanúgy megtalálhatóak. Szervezünk gyülekezeti kirándulásokat, gyermek és ifjúsági táborokat, napközis tábort. Sok a közös program. Intenzív a zenei élet is. Van kórus, ifjúsági zenekar, kamarazenekar, gyerekkórus. Szervezünk komoly és gospel zenei koncerteket is.
Egy kiscsoportos találkozóra volt szerencsém elmenni, és igencsak meglepődtem. Sosem hittem volna, hogy van olyan egyház, ami engedi a híveknek, hogy úgymond házi istentiszteletet tartsanak.
Igen, ezeket a bibliaköröket hét közben tartjuk, és a gyülekezet körülbelül 60 százaléka már tagja egy ilyen kis csoportnak. Személyesebb, interaktívabb, mint egy nagy istentisztelet, ahol a kommunikáció nagyon egyirányú. Ezek az összejövetelek is erősítik a közösségtudatot az emberekben, és Istent közelebb hozza a szívükhöz.
