Szeptemberi szülését követően a Burgasz melletti Primorskóban készül Douchev-Janics Natasa, akit a napokban meglátogatott edzője, Kovács László, a felnőtt szövetségi kapitány, Storcz Botond és Molnár Tamás gyúró is. A versenyző családja társaságában november végéig marad Bulgáriában, majd decembertől március végéig Portugáliában edzőtáborozik.
„Nagyon kíváncsi voltam Natasára, és egyáltalán nem csalódtam” – mondta Storcz Botond szövetségi kapitány, aki a napokban érkezett Douchev-Janics Natasa jelenlegi bázisára, a Burgasz melletti Primorskóba. – Bár az idő hasonló, mint odahaza, Natasa nagyon jó vízfelületen tud edzeni, és ahogy az eddigi edzéseit láttam, ott folytatja, ahol a terhessége előtt abbahagyta. Nagyon jó állapotban van és rendkívül elszánt…”
Elszánt, mint sportoló és odaadó, mint édesanya. Háromszoros olimpiai bajnokunk nem tagadja, nehéz az időt jól beosztani, de egyelőre úgy tűnik, megtalálták a jó arányokat.
„Sokat dolgozunk, és szerencsére a kislányommal, Milanával is rengeteg időt tudok együtt tölteni – mondja Douchev-Janics Natasa. – A nap korán kezdődik, hétkor együtt reggelizünk, kilenc előtt pedig már a szállásunktól öt kilométerre lévő pályán vagyok. Nem mindig evezek naponta kétszer, de ha mondjuk, a délutáni vízre szállás kimarad, akkor másnap délelőtt két és fél órát is eltöltök a vízen. A szülésem óta körülbelül hétszázötven-nyolcszáz kilométert gyűjtöttem már össze. Sok hosszú evezés szerepel a programban, amit, számomra is furcsa, de nagyon jól bírok. Emellett sokat futok, a kondizás és az úszás majd csak decembertől szerepel az edzéstervben. Élvezem az edzéseket, bár a régi gyorsaságom még hiányzik, igaz, ez teljesen normális a felkészülés ezen szakaszában.”
És hogy anyaként hogyan veszi a kezdeti nehézségeket Douchev-Janics Natasa?
„Szerencsés helyzetben vagyok, mert sokan segítenek nekem – magyarázza. – Az éjszakákat a nagymama tölti el Milanával, ha nagy a sírás, természetesen én is ott vagyok mellette és megnyugtatom őt. De Milana kiegyensúlyozott baba, tényleg nem sok gond van vele, így én is megfelelően tudok pihenni mellette. Napközben, amikor az edzéseim vannak egy primorskói néni vigyáz rá, a többi időben pedig mi vagyunk vele Andróval. Nagyon édes kislány, már sokat mosolyog, és tényleg csak akkor sírdogál, ha valami gondja van. Az elején még szoptattam őt, most már csak tápszert kap, hiszen az edzések miatt már nincs tejem, de mivel elég válogatós volt, így nehéz volt neki megtalálni a megfelelő tápszert. Érdekes, de most már természetes is így, családostul megkezdeni egy olimpiai felkészülést. A terhesség és a szülés óta úgy érzem, sokat változtam, Milana lecsitított, türelmesebbé tett, ami a javamra vált. És bízom benne, hogy ez az új énem a később a versenyzésben is a hasznomra lesz majd.”
