Két nagyobb lélegzetű, hat-hat tételes szimfonikus- illetve kamaraművét – és egy klarinétra írt szólódarabját vette fel a BMC Records az MTVA-val együttműködésben Vajda Gergely szerző lemezére.
Zeneiségre, sőt zenei szépségekre, közérthetőségre törekvő darabok szerepelnek Vajda
Gergely szerzői lemezés. Posztromantikus hangulataikkal a modernségben is képesek elérni a mai zenehallgatót – disszonanciáik is álomszerű képekben és hangulatokban oldódnak fel.
Szinte kozmikus, filozofikus, űrszerű teret hoz néha létre Vajda Gergely a nagyzenekar színeit és a szólista hangszerek tónusait szinte festményszerűen kikeverve a Klarinét Szimfóniában – de játékosság, humor, izgalmas vibrálás – a sterilitást messziről kikerülő szakmai profizmus jellemzi a kamaradarabként megszólaló Alice-etűdöket is.
Vajda Gergely nemzetközileg ismert és elismert művész, a Huntsville Symphony Orchestra
(Alabama, USA) zeneigazgatója (2011-), a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál
művészeti vezetője (2014-), valamint a Portland Festival Symphony zeneigazgatója (2017-). Három évig állt vezető karmesterként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén, majd 2014-ben annak állandó vendégkarmesterévé nevezték ki. Világszerte keresett karmester és zeneszerző, az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítvány mesterkurzusainak állandó vendégprofesszora. Több világpremier hangfelvétel karmestere, művei a Hungaroton Classic és a BMC Records gondozásában jelentek meg, kiadója az Editio Musica Budapest. Gundel művészeti díjas (karmester, 2001) és Bartók-Pásztory-díjas (zeneszerző, 2018). A Dispeker Artist Management művésze.
„Minden körbeér. Valamikor a korai 90-es években legelső, azóta is érvényes és működő
darabjaimat saját hangszeremre, klarinétra írtam. Van abban valami természetes, amikor a komponista maga játssza a műveit. Az előadóművész-szerző által komponált zene alapjáraton idiomatikus – ami persze nem jelenti egyben azt is, hogy könnyű –; így technika és tartalom násza házasságközvetítők: virtuózok és karmesterek sokszor kéretlen, ám nélkülözhetetlen segítsége nélkül is létrejön. Ezt látva és hallva a közönség is inkább érzi úgy, hogy valami eredetinek, valami érvényesnek a részese, hogy elidegenítés, „tolmács” nélkül kapja az információt, az élményt.’ – mondta lemeze kapcsán a szerző: Vajda Gergely
A Klarinét Szimfónia a klasszikus négytételes szimfonikus forma variációja rövid
bevezetővel, köz- és utójátékkal. A két szóló klarinét tökéletesen egyenrangú, a szólamaikban található hangok darabszámra is megegyeznek. Az Adagio tételben a Szól a kakas című magyar jiddis népdalt, az utójátékban pedig Vajda saját, Fényárnyék-remegés című, 1993-as keltezésű szóló klarinét darabját idézi. A szólisták és a zenekar tagjai számára komponált, személyre szabott szólamok is hozzájárultak ahhoz, hogy a Klarinét Szimfónia Vajda eddigi legszemélyesebb műve lett.
A San Francisco-i Farallon Kvintett felkérésére készült Alice Etűdökben az Alice
Csodaországban és az Alice Tükörországban könyvek hét eseményét ültetem át zenére,
amelyek közül négyben az Alice-történetek által megihletett, nagyon különböző stílusokban alkotó zenészeket, és zenéjük szellemét is megidézi a szerző.
Az Állandó álmok 1991-ben, még az „opusz 1” Fényárnyék-remegés előtt íródott Salvador
Dalí La persistència de la memòria (Az emlékezet állandósága) című festményének ihletésére. A kép híres, hírhedt olvadó óráinak zenei megfelelője egy a különböző felhangrendszerek között ingázó zenei folyondár, amelyet itt-ott kromatikus vadulások szakítanak félbe, és amely ugyan különböző formákban tér vissza, de variációiban épp az idő, az emlékezet változatlanságát, változtathatatlanságát jeleníti meg.
A Klarinét Szimfónia a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, Szepesi János és
Varga Gábor klarinét szólóival, a szerző vezényletével került rögzítésre; míg az Alice
Etűdöket a Varga Gábor – klarinét, Nathan Giem – hegedű, Popa Gergely – hegedű, Cs. Nagy Tamás – brácsa, és Amirás Árpád – cselló felállású kvintett adja elő. A kisebb lélegzetű, klarinét szólóra írt Állandó álmok című darabot pedig Varga Gábor mutatja be szólóban.
Varga Gábor a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első klarinétosa (1997-), a
Singapore Symphony első klarinétosa (2005-2007), rendszeresen fellép a Liszt Ferenc
Kamarazenekarral (2001-). A győri Varga Tibor Zeneművészeti Egyetem professzora (2014-), az RNCM, Manchester International Chair of Clarinet cím birtokosa (2017-). Világszerte rendszeresen tart mesterkurzusokat, többek között az ICA és a ECA klarinétfesztiválokon. Szóló- és kamarazene-felvételeit a Magyar Rádió rendszeresen műsoron tartja. Számos nemzeti és nemzetközi díj nyertese.
Szepesi János, DLA, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első klarinétosa (1983-), a
Budapest Klarinét Kvartett alapítója (1995-). Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen fellép hazai zenekarokkal és kamaraegyüttesekkel, és vendégszerepel a világ számos országában. Az év zenekari művészeként elnyerte a Dohnányi Ernő-díjat (2005), két alkalommal pedig Artisjus-díjat kapott (2009, 2010). Felvételei a Magyar Rádiónál, a Hungaroton Classic és a Naxos kiadóknál jelentek meg.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 75 éves fennállása alatt számtalan bel- és külföldi
hangversennyel, valamint szinte a teljes szimfonikus és oratorikus repertoár rádió-, TV és
CD-felvételeivel vívta ki rangját a nagyzenekarok élmezőnyében. A világ vezető kritikusai
egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, és azt a mecénási
tevékenységet, melyet a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez.
