Rangos díjjal ismerték el Szomor Dezső, a szürke marha (egyik) megmentője munkásságát
A Soltvadkerten született Szomor Dezső több mint négy évtizede tevékenykedik hivatásában, miután 1978-ban Dömsödre költözött, kezdett bele az őshonos magyar állatok tartásába. A Szomor Gazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területein őshonos magyar fajták tenyésztésével és feldolgozásával foglalkozik, az ott lévő szürke marha, bivaly és mangalica állomány gerincét kizárólag fajtatiszta egyedek alkotják. A vállalkozás története kitűnő illusztráció arra, hogy a magas szakmai színvonalon végzett munka, a hozzáértés, kellő szorgalommal, a hivatás iránti alázattal párosulva vezethet eredményre. A Szomor Gazdaság neve mára egyet jelent a kiváló minőségű, egészséges termékekkel, s az általuk gyártott sonkák és szalámik jó híre túllépte már az ország határait is.
A kipusztulástól már megmentették, de a hétvégi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha. Ez a komoly kihívást jelentő lépés elérése lehet a következő mérföldkő Szomor Dezső – aki nemcsak szakmai elhivatottságból, hanem emberségből is példát mutat a jövő generációjának – életében. Rögös út vezetett az elért sikerekig, 2004-ben majdnem csődbe ment a vállalkozás, jelenleg viszont a mintagazdaságában létrejövő őshonos állat bemutató telep igazolhatja kitartásának értelmét.
A szürke marha (egyik) megmentője
Szomor Dezső – aki előfordult, hogy vágóhídról vette meg a leölni szánt állatot – a magyar őshonos szürke marha egyik megmentője, pedig az 1990-es évek elején, amikor belevágott a szürke marha-tenyésztésbe, ezen állatok tartása másfajta gondolkodást igényelt: a marháknak legelőre volt szüksége, nem is kicsiny területre, valamint vízre. Erre épült Szomor Dezső ökogazdasága és az országos szürke marha-mentő program elindításának köszönhetően ma már nincsen veszélyben a szürke marha.
„Egy iskolai szertárban láttam egy ökörszarvat, amit ki akartak dobni. Nekem annyira megtetszett, hogy onnantól tartom fontosnak a magyar őshonos állatok tartását, mert ezek a karakterisztikus, nemes állatok a 60-as évektől a vesztes oldalra kerültek. Amikor a 80-as évek elején a magyar mezőgazdaság az összeomlás állapotába került, nem volt pénz az őshonos állataink tartására, arra jutottam, hogy ráfizetés nélkül lehetne tartani, így meg lehetne őket menteni. Azért köteleződtem el az őshonos állatok tartása mellett, mert valós értéket képviselnek. Ebben az a filmélmény is motivált, amiben azt mutatták be, hogy az USA-ban miként mentették meg a kipusztulás szélére került kaliforniai kondorkeselyűt: 64 millió dollárért szaporítási programot indítottak úgy, hogy akkor még mindig bizonytalan volt, sikerül-e megmenteni a fajtát.
Mintagazdasággá nyilvánították a Szomor Ökofarmot
1978 óta foglalkozom mezőgazdasági termeléssel (növénytermesztés, őshonos állatok tenyésztése) a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Jelenleg mintegy 5000 hektáron gazdálkodunk, a magyar szürke marha állományunk 2600-2700 db-ra tehető, a bivaly állományunk 650 egyedből áll. Ezek mellett tartunk még őshonos baromfi fajtákat, racka juhot és évi 1000 mangalica sertést hizlalunk. Az őshonos magyar fajták megmentését célul tűzve szerencsére nem ragadtunk le a mangalicánál és a szürke marhánál, így jelenleg Magyarországon sehol máshol nincs olyan genetikai érték, mint a Szomor Ökofarmon, s ennek köszönhetően 2016-ban mintagazdasággá nyilvánították a farmunkat.
Legnépszerűbb termékek
2010-ben megnyitottuk húsfeldolgozó üzemünket, aminek fő profilja a magyar szürke marha és bivaly hús feldolgozása. Fő termékeink közé tartoznak a különböző szalámik, kenőmájas, sonka, kolbász, melyekben minden értékes húsrész felhasználásra kerül. Büszkén tekintek arra, hogy tőlünk csak egészséges és jóízű prémium termékek kerülnek a fogyasztókhoz. Egyediségünk titka, hogy kézműves termékeinkben az állatok által legelt első fűszáltól az utolsó szem fűszerig, minden tiszta, egészséges környezetből származik.
Mangalica, a világszám
A szürke marhával sok szenvedés jutott, az őshonos magyar sertés, a mangalica időközben „világsztár” lett, ami nemcsak a mangalica, de a gazdaságunk túlélését is lehetővé tette. A spanyolok a sonkakészítéshez a világhírű Iberico sertés mellé kerestek egy hasonló fajtát, s szerencsére ráleltek a mangalicára. Miután felismerték, hogy a magyar őshonos fajta húsa még finomabb, a nemzetközi gasztronómiában is hamar „sztárrá” tette a mangalicát.
Megtisztelő meghívás
Már 5. éve szállítunk a hongkongi és a makaói kaszinókba is az őshonos magyar fajtából készült termékeinkből. Az elmúlt évben – amikor Ázsia 50 legjobb éttermét minősítették – Makaóban rendeztek egy díszvacsorát. Erre a jeles eseményre mindössze 2 termelőt hívtak meg, és büszkeséggel tölt el, hogy én lehettem az egyik résztvevő. A partnereink kifizették a repülőjegyet, a szállásul szolgáló lakosztályt és még étkezésre szánt költőpénzt is biztosítottak.
Rangos elismerés
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés júniusi ülésén választotta ki a 2020. évi megyei kitüntető díjak jelöltjeit. Az elismerések azoknak a személyeknek adományozhatók, akik kiemelkedően eredményes teljesítményükkel szolgálják a megye érdekeit és javát. Ezúton is köszönjük a megtiszteltetést jelentő elismerést, a „Bács-Kiskun megye vidékfejlesztéséért díjat”.
Őshonos Bemutatótelep
Mivel a magyar őshonos állatok különlegesek, ezért a Szomor Mintagazdaság Őshonos Bemutatótelepe olyan hely lehetne, ahol a magyarok mellett a külföldi turisták is megismerhetnék a magyar őshonos fajtákat és megkóstolhatnák a belőlük készült prémium termékeket. A benyújtott javaslatom kedvező fogadtatásra talált, s amennyiben megvalósulna az elképzelésem, az egész világnak megmutathatnák ezeket a csodálatos fajtákat. A világ pedig felismerhetné, hogy nemcsak a mangalica, hanem a legtöbb magyar őshonos állat „világszám”.
2344 Dömsöd, Tassi u. 57.
Telefon: +36-24/478-008
E-mail: [email protected]
Honlap: www.szurkemarhaszalami.hu
