Sok lehetőséget ígér az önkormányzatok számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, röviden TOP. A Program célja, hogy az önkormányzatok fejlesztéseihez forrásokat nyújtson, és támogassa az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akcióit is. A Programról Rideg László Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Dr. Kecskés László, a Bács- Kiskun megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tartott informatív sajtótájékoztatót ma délelőtt a Megyeházán.
Rideg László beszámolt, hogy jelenleg nyolc pályázat került nyilvánosságra, de a napokban sor kerülhet, a maradék tender nyilvánosságra hozatalára is. Megyeszinten 63 milliárd forint áll az önkormányzatok rendelkezésére, melyből idén, több mint a fele kerül megpályáztatásra. A 63 milliárd forintos keretnek a döntő többségére települési önkormányzatok jelentkezhetnek. A Bács- Kiskun megyei Önkormányzat, országosan egyedülállóan, nem engedi el a települési önkormányzatok kezét, ha kell, végig kísérik a projektek előkészítésében és nyilvánosság lebonyolítását is magára vállalta. Ez a programgondozást a két nonprofit kft. fogja véghez vinni.
A most megjelent nyolc pályázatot az Alföldi Régió Magazin honlapján is megismerheti.
TOP-1.3.1-15 Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
A munkanélküliek 50%-a kistelepülésen él, ahol a közlekedési hálózat leromlott állapota a munkaerő mobilitását is nehezíti. Cél: a jellemzően alacsonyabb rendű, országos közutak felújítása és fejlesztése annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetősége javuljon. A beavatkozások nem pontszerűen, hanem a térségek integrált gazdaság- és foglakoztatás fejlesztését szolgáló csomagjainak a részeként valósulhatnak meg.
TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása
A támogatás célja a kijelölt akcióterületen található zöldfelületek és a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő, sokszor használaton kívüli, de akár jövedelemtermelésre alkalmas infrastruktúraelemek megújítása. A fejlesztések megvalósítása során elsődleges tekintettel kell lenni arra, hogy a beavatkozások területe alkalmas legyen a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, mindeközben a fejlesztések a környezeti fenntarthatóság követelményeit szolgálják, a városi zöld környezet megteremtéséhez, ezek gazdaságos fenntartásához járuljanak hozzá.
TOP-2.1.3-15 Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések
A fejlesztésekkel lehetőség nyílik a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetésére, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezésére és a települések belterületének védelmére a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól.
TOP-3.1.1-15 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Olyan közlekedésfejlesztési elképzelések valósulhatnak meg ezen kiírás keretében, melyek a településeken belül és azok között a fenntartható közlekedés feltételeit kívánják megteremteni és erősíteni, valamint hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi és települési környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez.
TOP-4.1.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel az alábbi célcsoportokra: várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás és alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket. Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedését, a megelőzést, a korai felismerést, a korai fejlesztést, az egészséges fejlődést, az életminőség javítását és a munkaképesség mielőbbi visszaállítását segítik elő.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A pályázat célja elsősorban a szegénység és mélyszegénység elleni küzdelem kihívásaival összefüggésben a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférése, annak javítása. A TOP egyik kiemelt célkitűzése a helyi szinten elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, kiemelten az egészségügyi és a szociális alapszolgáltatás területén. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedés eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
TOP-4.3.1-15 Leromlott városi területek rehabilitációja
A beavatkozások alapját az érintett városrészek lakófunkciójának erősítése, meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása képezi. Integrált szociális jellegű rehabilitációt azokban a városrészekben kell megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz és az erősen leromlott környezet ezt indokolja.
TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések
A megyei önkormányzat vezetésével az egész megyére kiterjedő foglalkoztatási együttműködés jön létre. A pályázat lehetőséget nyújt nem csak a foglalkoztatási stratégák kidolgozására, hanem a partnerség képzési és foglalkoztatási programjainak megvalósítására is.
