Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a hirtelen jött napsütéssel, a szép idővel még nem a nyár és nem is az igazi tavasz érkezik – ezért március elején hirtelen újra megsokszorozódnak a vírusos eredetű felső légúti megbetegedések. A Kecskeméti Piaccsarnokban szétnézve erre is bőven találunk ellenszert.
A hosszú téli időszak alatt még akkor is legyengül szervezetünk ellenálló képessége, ha télen is igyekszünk változatosan és a kor kínálta téli gyümölcs- és zöldségkínálatot kiélvezve táplálkozni. Ezért sokkal hatékonyabban képesek a szervezetbe jutni az éppen aktuális járványok. Az emberek ilyenkor jogosan vágynak a szabadba – a friss levegőre és a napfényre, de a vírusoknak határozottan kedvez, ha hirtelen hajlamosak leszünk az évszakhoz képest alulöltözködni és ekképpen megfázítani magunkat.
A megfázásra és köhögéscsillapításra ajánlott, a népi hagyomány által kipróbált csodaszerek között az első helyen kell említenünk a mézet, mely baktérium-és vírusölő képességekkel, és fertőtlenítő hatással is bír – azon túl, hogy felerősíti a legyengült szervezetet. Nagyon értékes – mikoroelemekben, természetes antioxidánsokban és enzimekben, valamint különféle aminosavakban gazdag táplálék, mely egyes speciális formáiban: mint a hegyi virágmézek, a mentából és a kakukkfű virágzatából gyűjtött méz – még kimagasló mennyiségű C-vitamint is tartalmaz.
A mézzel a méhek a méhkirálynőt táplálják, hogy az minél nagyobb létszámú és minél egészségesebb utódot hozzon létre; valamint a raj a téli időszakot a fogyasztásával képes átélni. Igazi életelixír a méz: több ezer éves leletek bizonyítják, hogy sosem romlik meg, legfeljebb kikristályosodik, de kímélő langyos vízbe állítva visszanyeri eredeti folyékony formáját. Fontos, hogy soha ne tegyük meleg teába a mézet, mert a hő kicsapja értékes hatóanyagait – és csecsemőknek, egészen kisgyermekeknek még ne adjunk mézet. De ugyancsak fontos, hogy csak magyar mézet, és lehetőleg csak közvetlenül a termelőtől vásároljunk, mert a hamisított vagy szintetikus méz nem rendelkezik gyógyító hatással!
Az ember tulajdonképpen történelme kezdeteitől fogyasztja, és használja gyógyításra a mézet, és a tapasztalat azt is megmutatta, hogy vannak olyan mézfajták is, melyeket a túlzott gyomorsavval küszködők is biztonságosan ehetnek. A magyar méhészet kimagasló értékekkel bír, Kecskemét környékén pedig kiváló méhlegelők és neves méhészetek találhatók – akik a Piaccsarnokban bőséges választékkal képviseltetik magukat termékeikkel.
Így aztán termelőnként eltérő szortimentből, de mindenütt zavarba ejtőn gazdag kínálatból válogathatunk a legismertebb akác- és vegyes virágméztől kezdve a hagyományosan köhögésre ajánlott selyemfű- és hársmézig; vagy a különlegességszámba menő, tisztán repce-, gesztenye-, napraforgó-, fenyő-, erdei-, mézontó fű-, sőt édesköménymézig. Sőt némelyik pultnál kóstolásra is van lehetőség; és egyes termelők külön virágport, propoliszt, vagy éppen mézeskalácsot is kínálnak.
A savanyúságárusok ugyancsak a Budai utcai Piaccsarnok kihagyhatatlan színfoltját jelenítik meg: náluk nemcsak gazdag választékban, gusztusos, de egyenesen vidám savanyúságokat is lehet kapni. A pultjaikon árult, hagyományos eljárással tartósított – nem hő kezelt – savanyúságok nemcsak a magyar konyha fogásainak alapját, vagy kísérőjét adják, de nyersen fogyasztva rengeteg C-vitaminnal töltik fel a legyengült szervezetet. Az ínycsiklandón finom savanyított paprikák, különféle uborkák, meg a dinnye, paradicsom, karfiol, bébi kukorica, és természetesen a káposztahegyek mellett a piaci asztaloknál számos kistermelő is gusztusos üveges savanyúságot kínál.
A végén – de nem utolsósorban pedig emeljük még ki a homoktövist, mely ugyan ázsiai növény, de mára már Kecskemét környékén is jól érzi magát és bőven terem; így különféleképpen feldolgozott termékeket vásárolhatunk a piacon belőle. Saját tapasztalatból ajánlhatom: a homoktövis igazi csodaszer, amely felerősíti az immunrendszert, és megkönnyíti a kilábalást a télvégi, tavasz-eleji fertőző betegségekből.
Képek és szöveg: Komlós József JR
