– Bár a szakmám teljesen más jellegű, ugyanis autószerelő vagyok, zöldségtermesztéssel foglalkozom – meséli Petróczi József, a belvárosi Piaccsarnok egyik őstermelője. – Nem egyedi eset, ahogy alakult az életem. Mint sok más őstermelő, én is beleszülettem a mezőgazdaságba és állattenyésztésbe. Szüleimnek nagy gazdasága volt, amely ellátása egy idő után már nem ment segítség nélkül. Kénytelen voltam saját munkám mellett segíteni nekik. Nagyon nehéz időszakon mentünk akkoriban keresztűl. Végül döntésre jutottam: az eredeti szakmámat félretolva főállásban, őstermelőként folytattam tovább.
– Jelenleg Felsőmonostoron, 4000 m2-es területen, 12 fóliában termelünk értékesítésre kizárólag primőr zöldségeket: uborkát, paprikát, paradicsomot. A belvárosi és nagybani piacon több, mint harminc éve árulunk. Azért választottuk a primőr termesztést a szabadtéri növénytermesztéssel szemben, mert biológiailag nem tudtuk megfelelően védeni a növényeinket, csak komoly erőfeszítések árán és akkor sem százszázalékosan. Persze ez nem azt jelenti, hogy teljesen szakítottunk a szabadföldi földműveléssel, mert vannak földterületeink, melyek burgonyával és gabonával vannak bevetve. Csak éppen nem ez a fő csapásvonalunk.
– A kezdetek-kezdetén még mi is a szülők által látott módszereket követtük a zöldségtermesztésben és permetezővegyszereket használtuk. Azonban ezen hamarosan változtattunk, eljutott hozzánk az úgynevezett biológiai védekezés a kártevők ellen. E módszer kiválóan megfelel a lisztecskére vagy a bagolylepke lárvájára, melyek komoly fejfájást okoztak nekünk. A kártevők elleni védekezési mód másfajta megközelítése mellett szólt, hogy megőrizhetjük egészségünket is. Először a zöldségtermesztés csak a saját fogyasztást célozta meg, majd hamarosan kinőtte magát piaci szintre.
– A már említett biológiai módszer főszereplői nálunk a fóliákba betelepített ragadozó rovarok, mint például a Macrolophus vagy a fürkészdarázs. A kártevők elleni védekezés ilyen fajta módszeréről először hallomásból értesültünk, majd utána jártunk. Felvettük a kapcsolatot azokkal a cégekkel, akik felkutatták ezeket a ragadozó rovarokat, melyek elsősorban Hollandiából érkeznek hazánk területére. Betelepítésük után azt tapasztaltuk, hogy fogyatkoznak a kártevők. A módszer lényege, hogy időben kell elkezdeni, mert csak akkor hatékony. Mikor már hemzsegnek a kártevők, sokkal nehezebb kiirtani őket. Igazából más védelemre nincs is szükség, Amennyiben bármilyen vegyszert használnánk, irtanánk a hasznos bogarainkat is. A rovarok telepítése a növényekre csak egyszer történik meg, utána szaporodnak. Mint már említettem, többféle rovar él a fóliasátrakban. A Macrolophusról röviden azt kell tudni, hogy ugyan igen sokára fejlődik fel, nagyon el tud szaporodni. A telepítési helyüket nem messze hagyják el, – mint a méhek, tudják hova tartoznak. Azért, hogy ösztönözzük a szaporulatot, száraz rovarral etetjük őket mindaddig, míg meg nem jelennek a növényeken a kártevők, utána azokon folytatják tovább a táplálkozást.
– Eljárásainkról még bővebben: az alsó műtrágyát tápoldatokkal helyettesítjük. Az a fontos, hogy a növény a szükséges mikroelemsorokat megkapja. Így egészséges, tetszetős árut tudunk a vevőinknek kínálni. Öntöző, csepegtető rendszerrel biztosítjuk a zöldségek folyadékszükségletét. Fóliáink automatizálva vannak. Állandó hőmérsékletet tartanak bent éjjel-nappal. Így meg van oldva a klíma szabályozása, a levegőztetés, párásítás, fűtés és az öntözés. Megbízható szerkezet, amely nem igényel emberi felügyeletet. Ennek köszönhetően tudok részt venni én is a piaci értékesítésben.
– Az, hogy zöldségeink épek, szépek, méretesek, elsősorban a fajtájuknak köszönhető. Ezek a holland magok bizony meglehetősen drágák. Csak minőségi alapanyagból lehet jó terméket előállítani. Ezután jönnek a már említett nekik ideális körülmények. Palántáinkat mi neveljük közeggyapot kockában. A tőzeges palántát azért nem szeretjük, mert a tőzeglégy rögtön megjelenik nála és lárvája bántja a sarjadó növényt.
– Mindennapjaink elsősorban munkával telnek. Elég nehéz időt szakítani a családra. Kora reggeltől késő estig dolgozunk hétvége nélkül mindennap. Pihenő időszakunkat júliusra és augusztusra állítottuk be, illetve egy téli hónapban, januárban nem piacozunk. Persze munka attól még van. Családi összefogással és három munkásom segítségével oldjuk meg a feladatokat. A gyerekek az iskola miatt nem nagyon tudnak segíteni, mert magasak az elvárások. Velük ellentétben – egyelőre úgy fest, ők nem kívánnak a nyomdokainkba lépni -, nekünk gyermekként nem volt sok választási lehetőségünk. Számunkra az volt a természetes, belénk lett nevelve: támogassuk, segítsük szüleinket. Akkoriban iskola vagy munka mellett még otthon is dolgoztunk. Más időket éltünk.
– A piaci kereskedelemről pedig az a véleményem: ahhoz, hogy valaki akkora vevőkörre tegyen szert, mint mi, nem elég szimplán a kedvesség. A megbízható, jó minőség folyamatos szinten tartása nélkül az ember csak árulgat a piacon. Ebben az esetben nem elsődleges szempont az ár érték. Az a tapasztalat, hogy az emberek a kereskedelemben mára már inkább a megbízhatót, a jót keresik és azért hajlandók megadni az árát.
Puskás Tünde
