Kezdőlap Országos események Vandálok miatt sérül a mozgáskorlátozottak akadálymentes utazáshoz való joga a MÁV szerint

Vandálok miatt sérül a mozgáskorlátozottak akadálymentes utazáshoz való joga a MÁV szerint

A MÁV Zrt. vandalizmusra hivatkozva nem látja megoldhatónak a mozgásukban korlátozott utasok egyelő hozzáférését a szolgáltatáshoz a Pilisi vasútállomáson. Mindezt abban a levelében fejtette ki a vasúttársaság, amelyet a JÓL-LÉT Alapítványnak küldött egy pilisi fogyatékossággal élő gyermek édesanyja ügyében. A mozgáskorlátozott személyek jelenleg a pályaudvar személyzetének jóindulatára vannak bízva, hogy azok kinyissák azt a kulcsra zárt kaput, amelyen keresztül a peront meg tudják közelíteni. A helyzet azonban számos megalázó szituációt teremt. A helyzetet orvosolná egy egyszerű csengő felszerelése is, azt azonban szintén tönkretennék a vandálok a MÁV szerint, így inkább fel sem szerelik.

Az Alapítvány még januárban kereste meg a MÁV Zrt.-t amiatt, mert egyik ügyfele, aki mozgáskorlátozott gyermekével minden nap igénybe veszi vonatközlekedést, csak egy megalázó procedúrát követően tudja a peront megközelíteni. A jelenlegi gyakorlat szerint a mozgásukban korlátozottak a vágányt csak úgy tudják megközelíteni, ha egy kapuval lezárt szolgálati átjárón mennek keresztül, amely azonban folyamatosan kulcsra van zárva. Így az asszonynak minden egyes esetben személyesen szólnia kell valamelyik MÁV alkalmazottnak, hogy az ajtót nyissa ki. Ez különösen leszállás esetén nehéz, mert olyankor a kapu másik oldalán tartózkodik, és onnan kiabálva vagy meghallják, vagy nem. Ez a mindennapi procedúra a leszálláskor pl. kimondottan balesetveszélyes is, mert egy olyan részen kell várakoznia, amíg észreveszik, ahol egyébként – különösen a babakocsival – hosszabb időn át tartózkodni nem is lehetne. A balesetveszélyen túl ez a rendszer a JÓL-LÉT Alapítvány álláspontja szerint rendkívül megalázó is, sérti az asszony és gyermeke emberi méltóságát.

Az édesanya többször tett már kísérletet a helyzet rendezésére, azonban sem személyesen, sem írásban tett próbálkozása eddig eredményre nem vezetett. Egy olyan megoldással is már megelégedett volna, ha a szóban forgó kapu mellé egy csengő került volna felszerelésre, amelynek megnyomását követően valaki haladéktalanul az ajtót kinyitná.

A JÓL-LÉT Alapítvány szerint a pilisi vasútállomáson jelenleg az egyenlő bánásmód követelménye sérül mindazon utasok tekintetében, akik mozgásukban valamilyen szempontból korlátozottak, de azokkal szemben is, akik gyermeküket babakocsiban szállítják, és így próbálják meg az adott vágányt megközelíteni. A szervezet januárban írásban kérte a diszkriminatív helyzet azonnali kivizsgálását, és rendezését. A MÁV Zrt. válaszában együttérzéséről biztosította az asszonyt, a panasz jogosságát elismerte, és azt a tájékoztatást adta, hogy megvizsgálják valamilyen jelzőrendszer kihelyezésének a lehetőségét, bár szerintük fölösleges kitenni a csengőt, mert azt úgyis tönkretennék. A szervezet azonban ennél konkrétabb, határidő megjelölésével vállalt cselekvést vár el a vasúttársaságtól.

A diszkrimináció nem csak tevőleges magatartással, de mulasztással is elkövethető. A vandalizmusra való hivatkozás az Alapítvány szerint még nem elég ahhoz, hogy a MÁV bizonyítsa: megtett mindent, amit az egyenlő bánásmód követelménye alapján tennie kellene, vagy kellett volna. A szervezet most tizenöt napot adott arra, hogy a vasúttársaság konkrét vállalásokat tegyen a probléma kezelésére. Ellenkező esetben az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását kezdeményezi ügyfele nevében.

A JÓL-LÉT Alapítvány a Motiváció Alapítvánnyal karöltve 2014 szeptemberben indította el a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci lehetőségeinek javítását célzó programját NÓRA-TÁMASZPONT címmel. A program során az érintett nők helyzetéről országos felmérés készült, továbbá szakmai civil szervezetekkel együttműködésben támogatjuk közösségeik megerősödését, hatékonyabb fellépésüket érdekeik képviselete során.

Célunk a fogyatékos gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése, gazdasági helyzetük javítása, társadalmi elismertségük megerősítése, valamint segítségnyújtás minden olyan esetben, amikor az érintetteket hátrányos megkülönböztetés éri annak kapcsán, hogy fogyatékos gyermeket nevelnek.