A kisgyermekkor korai a szakaszában fokozatosan alakul ki ez az aktív védekező rendszer az immunrendszerünk.
Ezek úgynevezett immunogén anyagok (antigének) amelyek a szervezet védelmi rendszerét riasztják, és immunválaszt hoznak működésbe. Immunválaszkor a testidegen anyagokat eltávolítja, illetve közömbösíti az immunrendszer.
Az immunredszer nem köthető egyetlen szervrendszerhez, kiterjed a test minden részére. Elmondható, hogy a test nagyrészt azonos saját immunrendszerével.
A test egy egységes működő élő organizmus
A szervezet képes automatikusan javítani a saját működését, ha ebben megfelelő támogatást kap, illetve elég jól tudja kezelni a bekövetkező vészhelyzeteket.
Az immunrendszerünk fegyvertárának nagy része a bélben található. A bélflóránk, a bélnyálkahártyánk, a nyirokrendszer szüntelenül dolgozik védővonalként is a környezetünkből jövő kórokózókkal szemben. Egy megerősített immunrendszert sokkal kevesebb eséllyel támadnak meg a vírusok!
Mivel az immunrendszerünk 70-85% a BÉLRENDSZERBEN található, így annak megóvása kell, hogy az elsődleges cél legyen. Kutatások bizonyítják, hogy a szimbiotikumok (egyszerre pre-és probiotikum) fogyasztásával sokkal jobb hasznosulást és felszívódást lehet elérni.
Az anyaméhben a magzat szinte csíramentes, a bélflóra kialakulása a születés során kezdődik meg, amikor is a szülőcsatornán áthaladva baktériumok kolonizálódnak (megtapadnak és szaporodnak. Az anyatejjel táplált csecsemőkben főként a jótékony Bifidus- és Lactobacillus-flóra kolonizálódik, szemben a tápszerrel táplált csecsemőkkel, akiknél vegyes flóra alakul ki, a patogén baktériumok nagyobb előfordulásával. Csecsemőkorban azért előnyös a prebiotikus oligoszacharidok adása, mert miközben viszonylag nagy koncentrációban megtalálhatóak a női tejben, addig a hagyományos szénhidrátösszetételű csecsemőtápszerek nem tartalmazzák ezeket a vegyületeket.
AZ anyatejtáplálás mellett nincs szükség probiotikus kiegészítésre, hiszen a Bifidus-flóra elszaporodik és a kolonizáció természetes módon létrejön.
Tápszeres táplálás esetén azonban a csecsemők számára fontos a probiotikumokat és prebiotikumokat tartalmazó csecsemőtápszerek fogyasztása. Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt, gyakrabban kapnak antibiotikumot, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára. A császármetszéssel született babák flórája is más – nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak – melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
Az első néhány életévre gyakorol bélflóra hatás, befolyásolja a felnőttkori egészséget is.
Huszonhat vizsgálat összevont elemzése szerint ez a későbbi életkorban 32%-kal növeli az ételallergia, 23%-kal a szénanátha, 18%-kal az asztma kockázatát (Bager és mtsi., 2008).
Tekintve, hogy manapság már a szülések 30-40%-a császármetszéssel történik, ez is egy ásónyom civilizációnk sírgödrében.
Anyatejes táplálás esetén miért hasfájós a kisbabám?
A bélflóra összetételét az életkor, a nem, az immunérési állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják. A bélflórát több anyag károsítja, tabletták és egyéb gyógyszerek fogyasztása, a rossz étkezési szokások, a stressz. így a kezelt városi ivóvízben található klór, az alkohol, az antibiotikumok, a fogamzásgátló. Hogyan befolyásolja az agyat?
A gyomor-bélrendszernek saját beidegzése van. A központi idegrendszer bizonyos mértékben hat a bélflóra összetételére és a bél áteresztőképességére. Ugyanakkor a bélbaktériumok sokfélesége hatással van az agyműködésre. A stressz megzavarja és befolyásolja ezt a kémiai-idegi kommunikációt, a bélflóra összetételét és működését. Már a terhességi stressz is kihat a baba bélflórájára.
Az olyan gyomor-bélrendszeri tünet, mint a székrekedés, hasmenés, hasfájás sok neurológiai betegség esetén gyakori, akárcsak a bél baktériumösszetételének rendellenessége (dysbiosis). A dysbiosis következtében fellépő változás egy erős, gyulladást elősegítő anyag (LPS) képződéséhez és véráramba jutásához vezet, ami fokozza az érzelemszabályozásért felelős területek aktivitását, és a gyulladásos citokinek termelését. Mivel felborult az egyensúly, ezért az anya nem tudta átadni gyermekének azokat a hasznos baktérium törzseket, ami elősegíti az újszülöttet az anyatej megemésztésére.
Kérdésed van? Probiotikum tanácsadónk segít: +36 303162443
Forrás: Egészség kuckó- Facebook oldala
