Kezdőlap Zenei élet Neil Young: Homegrown

Neil Young: Homegrown

Ha van nagy szenzáció a poppiacon – biztosan az Neil Young régi-új lemeze, amely több nagysikerű – és mára már etalonná vált – Neil Young LP után és között: 1974-75-ben készült el, de ez idáig még kiadatlan maradt.

A kanadai világsztár idén már hetvenötödik évet tölti – és az utóbbi három esztendőben két olyan, a hetvenes évekbeli aranykorából származó, évtizedekkel ezelőtti lemezt is közzétett, amelyek eddig nem voltak hallhatók: a Hitchiker egy szólógitárral felvett stúdió-session hozadéka volt, a Songs for Judy pedig egy koncertfelvétel. Az említett 1976-os lemezekkel ellentétesen viszont a most megjelent Homegrown komplett stúdióanyag, neves tagokból álló zenekarral felvéve – és nehezen érthető miért nem adták ki annak idején? Annál is inkább, mert példának okán a Love Is Rose már megjelent 1977-ben Neil Young „Decade” című válogatásalbumán, és máig ívelő nagy sikert ért el:

A negyvenhat évig dobozban pihenő felvételeket Neil Young ötödik: „On The Beach” és hatodik: „Zurma” című nagylemezei között rögzítették az 1974 júniusától tartó és 1975 januárjáig érő időszakban – bár érdekes mód hangulatában számomra inkább erősen a nagyszerű 1972-es Harvest LP megszólalását idézi a Homegrown.

Maga az előadó is úgy nyilatkozott róla, hogy a kiadvány „a ‘Harvest’ és a ‘Comes a Time’ közötti hallhatatlan híd”, amely tökéletesen leírja a tizenkét dal meleg, félig akusztikus hangulatát. A felvételek mindegyike teljesen analóg, a legtisztább hangzást kapja a közönség. Az eredetileg 1975-ben kiadásra szánt újdonság kiemelkedő státusszal rendelkezik a zenész rajongói körében. Neil Young gitáron, zongorán és harmonikán játszik az albumon, sztárokból álló zenészcsoport kíséretében, köztük Levon Helm, Ben Keith, Karl T Himmel, Tim Drummond, Emmylou Harris és Robbie Robertson.

Külön érdekesség, hogy bár maga a CD-verzió is a néhai LP-k papírtokos kivitelét idézi – az így negyvenedik Neil Young albumként megjelent Homegrown vinylen is megvásárolható. Az idő múlásáról pedig egy ön-ironikus videót töltött fel Neil Young – mellyel a mában ünnepli a negyvenhat éves címadó dalt.

(Komlós József JR)