Kezdőlap Gazdaság A pecsenyekacsákat Európa egyik legmodernebb vágóhídján dolgozzák fel

A pecsenyekacsákat Európa egyik legmodernebb vágóhídján dolgozzák fel

A mélykúti Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. Magyarország egyik legnagyobb víziszárnyas- feldolgozója, története több mint 170 éves hagyományra tekint vissza. A vállalat fő profilja a pecsenyekacsa feldolgozás, melyeket egészben, darabolva, előhűtve, és fagyasztva forgalmaznak.
A cég exporttevékenysége évről-évre bővül, Európa-szerte és Távol-Keleten is fontos piaci
szereplővé vált. A társaság része a Bács-Tak cégcsoportnak, mely leányvállalataival jelenleg 17 telephelyen több mint 700 főnek nyújt biztos megélhetést.
Vertikális integráció
A 2007-ben alapított Bács-Tak cégcsoport Magyarország egyik vezető vízi szárnyas előállítója és értékesítője, zárt, vertikális integrációban dolgozik. A keverék takarmánygyártástól a baromfinevelésen és feldolgozáson keresztül, az értékesítésig bezárólag mindent a csoporthoz tartozó cégek végeznek.
A cégcsoporton belül az anyavállalat, a Bács-Tak Kft. végzi a takarmánygyártást, a szülőpár tartást, a keltetést és a nevelést. A leány-vállalatok közül a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. baromfi feldolgozással, továbbfeldolgozással, a Füzes-Kacsa Kft.
kacsaneveléssel,míg a CSA-BA Lúd Kft. ingatlan bérbeadással foglalkozik.
A cégcsoport nagyságát mutatja, hogy tevékenységét Dél-Magyarországon jelenleg 17 telephelyen folytatja, illetve időszaktól függően 50-100 bérnevelővel áll szerződéses kapcsolatban. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 700 főt. Éves konszolidált
árbevétele megközelíti a 20 milliárd forintot, évente közel 30 ezer tonna pecsenyekacsát és húslibát dolgoz fel, illetve értékesít, melyek közel kétharmada export, azon belül is Nyugat-Európa, illetve Távol-Kelet.
30 év tapasztalat
A Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. 1992-ben alakult meg Mélykúton, Magyarország déli részén. A társaság a kezdetektől 100 százalék magyar tulajdonban áll. Jelenlegi tulajdonosok direkt módon, és a Füzes-Kacsa Kft.-n keresztül vannak
jelen. A magánszemély tulajdonosok közül Kiss István (42%) több mint 30 év takarmányipari és állattenyésztési gyakorlatával irányítja a cég tevékenységét, míg Balogh Zoltán (28%) tevékenysége a társaság állattenyésztési ágazatát erősíti. 2020 márciusában a TRIGO Kft. lépett be ázsiós tőkeemelés révén társaság tulajdonosai közé 30%-os tulajdonrészt szerezve.
A legnagyobb tulajdonosi résszel rendelkező Kiss István az elmúlt évtizedekben megjárta a ranglétrát. 1976-ban lépett be a Bács-Kiskun
Megyei Gabonaforgalmi Vállalat mélykúti takarmánykeverő üzemébe raktári munkásként, majd raktárvezető, szállítmányozási vezető,végül üzemvető lett. A rendszerváltás után a jogutód Viktória Első Magyar Gabona Rt. is nehéz helyzetbe került. A mélykúti
takarmánykeverő üzem megmentése és tovább működése céljából Kiss István megalapította harmadmagával 1992-ben a Bács-Tak Kft.-t. Az alapítás óta a cég ügyvezetője és legnagyobb tulajdonosa. 1998–2021 között a Magyar Kacsa Szövetség elnöke volt. 2022 júliusában nyugdíjba ment, de továbbra is aktívan dolgozik mint a Hunent Zrt. igazgatósági elnöke és a Bács-Tak Kft. ügyvezetője.
Folyamatos fejlődés
A Bács-Tak Kft. az elmúlt 30 évben folyamatos fejlődést mutatott. A foglalkoztatottak száma az évek alatt a kezdeti 20 főről napjainkra 200 főre emelkedett, közöttük folyamatosan emelkedik a diplomás szakemberek száma. A mai cég alapját és központját képező
mélykúti takarmánykeverő-üzemet 1992-es alapítástól kezdve két éven át bérelte a tulajdonos egy állami nagyvállalattól, majd 1994 első felében megvásárolta. A magyar mezőgazdaság struktúrájának átalakulása után – a kilencvenes évek közepén –
keveréktakarmány előállítás és értékesítés újabb ágazattal, állattenyésztéssel bővült, így tudott a Kft. a piacon továbbra is versenyképes maradni.

Újabb mérföldkő volt, amikor a korábban is meglévő termelői kapcsolatait egységes integrációba szervezte, kezdetben bérelt, majd 1995 tavaszától a megvásárolt tompai telephelyen helyezte el a pecsenyekacsa törzsállományt és keltető-üzemet. Később
Kisszálláson és Kun-fehértón újabb kacsatörzs telepekkel bővült a cég, így közel 50 ezerre nőt a pecsenyekacsa tojóállomány, modern tartástechnológia mellett.
A folyamatos fejlesztések eredményeképp a fajtatiszta, törzskönyvezett szülőállomány és a 2017-ben kibővített, korszerűsített jánoshalmi keltető-üzem biztosította lehetőségekkel élve a társaság stabilizálta a szerződéses kapcsolatban álló termelői körét, akiknek közreműködésével évi 10–12 millió pecsenyekacsa nevelésére, feldolgozására, értékesítésére vált képessé.
Bérnevelés kiszámítható jövedelemmel
Termeltetési rendszere jól működik, a független mezőgazdasági termelők bérnevelésre kapják a napos állatot és a keveréktakarmányt, a cég integrátori koordinálása és szakmai felügyelete mellett nevelik a kacsákat. A gazdák a kifejlett pecsenyekacsát visszaszolgáltatják, a társaság pedig a saját, csaknem teljesen nyugati exportra dolgozó baromfifeldolgozó üzemének értékesíti. A kialakított rendszer jelenleg 50–100
családi gazdaságot lát el az év 12 hónapjában fix, kiszámítható, a mezőgazdasági átlaghoz képest magas jövedelemmel, oly módon, a kockázatok túlnyomó többségét a Bács-Tak Kft. vállalja, tekintettel, hogy a pecsenye kacsa iránti igény a nyugati piacokon, ha
szerény mértékben is de emelkedik.
A Bács-Tak Kft. a kistermelői rendszer mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nagyüzemi pecsenyekacsa termelésre is: Füzes-gyarmaton, Mélykúton, Üllésen, Rúzsán és Bátán is működtet egy-egy nagy kapacitású, heti több tízezer kacsa előállítását lehetővé tevő zárt-tartású telepet.
Takarmány előállítás
A rohamosan növekvő élőállat-állomány ellátására a keveréktakarmány előállítási kapacitást is bővítenie kellett a cégnek az évek alatt.
Kezdetben a mélykúti takarmány-keverőüzem biztosította az állatok ellátását, néhány év után Csátalján is vásárolt a társaság egy hasonló kapacitású üzemet. A nagyobb hatékonyság, kapacitás érdekében 2004-re egy új, modern takarmánykeverő üzemet épített fel. A 700 millió forintból elkészült új üzem évi 200 ezer tonna/év kapacitással rendelkezik. A mélykúti üzem rekonstrukciója és továbbfejlesztése is szükségessé vált, bővítése 2021-re fejeződött be, ezáltal a korábbinál jobb minőségű és nagyobb mennyiségű takarmányt tud előállítani. Az alapanyagul szolgáló szemes termények jelentős részét közvetlenül a kisebbségi tulajdonos TRIGO Kft-től vásárolja meg. A keveréktakarmány előállításához szükséges egyéb anyagokat (pl. szója) belföldi importőröktől szerzi be.
Hunent Zrt.
A Bács-Tak cégcsoporton belül a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. több mint 170 éves hagyománnyal rendelkezik, működését 1852-ben kezdte meg. Jelenleg a Bács-Tak Kft. 100%-os tulajdonában áll.
A cég fő profilja a pecsenyekacsa feldolgozás. E termékeket egészben, darabolva, előhűtve, fagyasztva forgalmazza. Kínálatában szerepelnek elősütött- és késztermékek, ezen felül konkrét vevői igények alapján is készít termékeket export és belföldi partnereik
számára.
A Hunent Zrt. történelmének kiemelt eseménye volt, amikor 2019-ben felavathatták az új víziszárnyas-vágóhídat, ahol egyesítették a cég- csoport vágó-, feldolgozó-, és tárolási kapacitásait. 350 új munkahely jött létre a beruházás által. Az új létesítményt a 21. század egyik leg- modernebb és leghatékonyabb technológiájával szerelték fel, egy 4500 tonna kapacitású hűtő-tároló raktárral. Egy műszakban napi 50 ezer pecsenyekacsa feldolgozására képes az üzem. Így évente mintegy 10–11 millió pecsenyekacsát, továbbá 300–400 ezer húslibát dolgoznak fel, ezen mennyiségeket a közeljövőben tovább emelné a társaság.
A vállalat alapvető célja továbbra is az, hogy jó minőségű, az egészséges táplálkozási igényeket kielégítő, kedvező tulajdonsággal rendelkező árut dolgozzanak fel, így mindenki számára elérhető szárnyas vörös húsok kerüljenek a fogyasztók asztalára.
Füzes-Kacsa Kft.
A cégcsoporthoz tartozó Füzes-Kacsa Kft.-t a Bács-Tak Kft. magánszemély tulajdonosai alapították 2006-ban, abból a célból, hogy a csoport a madárinfluenza vírus miatti járványhelyzetben a Dél-Alföldön kívül máshol is rendelkezzen alternatív termelési kapacitással.
Békés megyében Füzesgyarmaton, valamint Tolna megyében Bátán alakítottak ki saját telephelyeket. Az alapanyagokat – a naposkacsákat, a takarmányt – a Bács-Tak Kft-től vásárolják meg, a felnevelt pecsenyekacsát pedig a Hunent Zrt. dolgozza fel.
Csa-Ba Lúdtenyésztő Kft
A Csa-Ba Lúdtenyésztő Kft. 2002-ben alakult Mélykúton 10 millió forint jegyzett tőkével. Két saját tulajdonú telephelye közül az egyik egy baromfitartó telep Mélykúton, a másik egy keltető üzem Jánoshalmán. 2011-ben került a Bács-Tak Kft. 100%-os tulajdonába.