Egy hagyományos felállás korántsem hagyományos zenéjét mutatja be a BMC Records újdonsága: a Caught in My Own Trap, amelyen Kirke Karja triójának három különböző országból származó tagjai kifejezetten a kortárs jazz rajongóit célozzák meg, a legabsztraktabb avantgárd zenei struktúráktól a legérzékibb szépségig terjedő számokkal.
A trió tagjait a zongorista-zeneszerző Kirke Karja hívta össze: a nagybőgős Étienne Renard-t már évekkel korábban megismerte Portugáliában, Ludwig Wandinger dobossal pedig útjaik véletlenszerűen keresztezték egymást Berlinben.
A 2014-ben az észt Young Jazz Talent Awarddal kitüntetett Kirke Karja kvartettje élén, illetve a Pae Kollektiv, a Heliotrope vagy a Captain Kirke vezetőjeként már a 2010-es években bejárta Európát, és neves zenészek hívták meg produkcióikba. A sokrétű együttműködéseken túl 20-21. századi szerzők műveiből összeállított szólókoncerteken klasszikus és kortárs zenei érdeklődésének is hangot ad, és kamara- és zenekari darabokat komponál.
Amilyen fiatal, Étienne Renard rövid idő alatt olyan nélkülözhetetlen tagjává vált a párizsi színtérnek; első nagyobb sikereit a díjnyertes Thibault-Gomez Quintetben aratta, azóta Paul Jarrett partnere is lehetett egy albumon, legújabb lemezét pedig Benoît Delbecq zongoratriójával, a Triple Feverrel készítette el.
Ludwig Wandinger a dob szett mellett Jim Black, Wanja Slavin, Petter Eldh, Lucia Cadotsch és Ken Vandermark tettestársa, de egyre gyakrabban próbálja ki magát a kísérleti elektronika világában, illetve tűnik fel vizuális művészként és producerként is.
Első közös fellépésükre már szinte rögtön a zenekar megalakulása után, de még éppen a járvány kitörése előtt, Tallinnban került sor. 2021-ben az Europe Jazz Network konferenciáján játszottak, míg 2023-ban a jazzahead! showcase-en is bemutatkozhattak. Első lemezük, a The Wrong Needle saját kiadásban jelent meg, amelyen Kirke Karja szerzeményeit egyesült erővel fejlesztették tovább.
Most megjelenő második lemezük gerincét ismét Kirke Karja új kompozíciói adják – erős kortárszenei: Ligeti Györgyre utaló hatásokkal; és közös improvizációk is helyet kaptak köztük.
Bár valamennyi számot hatalmas energiatöltet fűti, és a szigorú szerkesztés mögött nemritkán végletes érzelmek húzódnak meg, és jellemzően hatalmas energiatöltet fűti a karakterükben elég különböző, gazdagon színezett szerzeményeket – mivel a zenekar a hangsúlyt nem a tökéletes hangzás elérésére, hanem a zene gazdag színezésére és a hangulatok kiélezésére helyezi. A trió világa így a legabsztraktabb avantgárd zenei struktúráktól a legérzékibb szépségig terjed.
