„A bor arra való, hogy igyák…”
Azokat a márkaneveket, szőlőfajtákat, brandeket kell építeni, megőrizni a megyei borászatoknak, amelyeket nem vehetnek el tőlük. – fogalmazott előadásában Dr. Fiáth Attila egyetemi docens, a Corvinus Egyetem oktatója, a megyei önkormányzat egyik határon átnyúló pályázatának nyitókonferenciáján, november 9-én a Four Points by Sheraton Hotelben.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiemelten fontos feladatának tekinti, hogy a megyei borok a szőlőterületeink nagyságához mérten, kellő elismerésben részesüljenek, többek között ezért is rendezi meg évről-évre a MEGYE BORA választást. A megyebor választás mellett, egyéb programokkal is segíti, támogatja megyénk bortermelőit, hogy fejlődésük, minőség iránti elkötelezettségük töretlen utat járhasson be és kiválóságai kellő figyelmet kapjanak térségünkben és országos szinten is.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a HUSRB/1602/31/0209 azonosítószámú, „Duna borút létrehozatala és pozicionálása turisztikai és kulturális márkaként a határmenti régióban” című projekt keretében nyitókonferenciát, workshop-ot szervezett, amelyet Feledi László projektmenedzser mutatott be.
Az önkormányzat első alkalommal, hagyományteremtő céllal rendezte meg a Bács-Kiskun Megyei Bormustra rendezvényt és első alkalommal talált méltó gazdára a „Bács-Kiskun Megyei Bormustra Bora” cím is.
A nyitókonferencián Rideg László közgyűlési elnök beszélt megyénk sokszínűségéről, megannyi értékéről, amelyek közül a megyei borok azok, amelyek megismertetése, népszerűsítése mind-mind szorosan hozzájárul a megyei identitás formálódásához.
Legyünk büszkék, hogy itt élünk! Legyen kitartása borászainknak, hogy a szorgalmas munkával megérlelt boraik, méltón elismertek legyenek országosan is. A hagyományok, a kitartó munka, a borászatok, a borturizmus fejlődése is arra utal, hogy egyre több érv szól az mellett, hogy joggal vagyunk, lehetünk büszkék bácsmegyeiségünkre. – mondta el a közgyűlési elnök.
Az összefogás fontosságáról, a borturizmus fejlesztéséről, egy átfogó megyei bormarketing stratégia kidolgozásáról beszélt Dr. Piskót István egyetemi oktató. A nyugat-európai és a világtrendek adoptálása, az együttgondolkodás és a közös utak keresése a borturisztika fejlesztése lehet egy közös cél, amely megyénk egészére, turisztikájára, gazdaságára hatással lehet. A gasztronómia, a turizmus, a bor, mint a három fő elem, amely kiegészíti, többlettartalommal képes bővíteni a megyei látnivalók, attrakciók – már így is széles – palettáját. Fel kell készülnie a megyei borstratégiának, a borászatoknak és borturisztikai szolgáltatóknak a változó trendekre, az új generációk igényeinek kielégítésére. Felgyorsult világunkban különlegességekre, egyediségre, innovatív megoldásokra, élmények adására is szükség van, hogy borászataink piaci pozíciói erősödjenek, a fogyasztás növekedjen.
A márkanevek kialakításának fontosságán túl, a helyi értékek, szőlő és borfajták megőrzése, a helyi fogyasztás ösztönzése, bor utak kialakítása lehet egy hosszútávon gyümölcsöző közös útja a megye borászatoknak. Dr. Fiáth Attila előadó, számtalan nemzetközi és hazai példán keresztül adott ötleteket, irányokat, hogy miként érdemes alakítani „megyénk aranyának útját”. A jól pozícionált borok, a célcsoport megtalálása, a borélmény összekapcsolása a gasztronómiával, a turizmussal és az összefogás lehet a kialakítandó bor utak célja, hiszen „a bor arra való, hogy igyák”.
A nyitókonferenciát és a bormustrát egy szőlészeti, borászati kiállítás gazdagította, amely még nem publikált archív fotókon mutatta a múlt századi Bács-Kiskun megyei szőlő és bor útját. A kiállítást a Kecskeméti Katona József Múzeum szakmai segítségével került bemutatásra.
