Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a
Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba
szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az árverési eljárás
az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték
nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák értékesítésére indult. Az
eljárás a tartalmi vizsgálattal, majd a licitnapokkal folytatódhat, eredmény késő őszre
várható.
A 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok
árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat
eredményeként pedig szeptember 13-án – a hiánypótlások után – a hírközlési hatóság
három mobilszolgáltatót: a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a
Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vett árverési nyilvántartásba . Az NMHH egy
jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek.
A jelentkezők frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd, sorrendben
a 2600 MHz-es, a 3600 MHz-es, a 700 MHz-es és végül a 2100 MHz-es frekvenciasávok
blokkjaira. A résztvevőknek az NMHH ezt megelőzően próbaárverést is tart
felkészülésképpen. Az NMHH az egyes árverési napok eredményét csak az eljárás végén,
az árverési eljárást lezáró döntésében, egyszerre hozza majd nyilvánosságra. Erre a tervek
szerint október végén, november elején kerülhet sor.
A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5
évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai
mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta
lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.
Mi az az 5G?
Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé,
amelyek a hálózatoktól olyan – a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető –
képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon
alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az
eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben
például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.
Budapest, 2019. szeptember 13.
