Kezdőlap Politika A nők jogai: további erőfeszítés szükséges a nemi esélyegyenlőség megteremtése érdekében

A nők jogai: további erőfeszítés szükséges a nemi esélyegyenlőség megteremtése érdekében

A Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság márciusi, New Yorkban megrendezett 64. ülése előtt.
13-02-2020
plenáris ülés

A képviselők a 463 szavazattal, 108 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban bírálják, hogy a 25 évvel a Pekingi nyilatkozat és cselekvési platform megszületését követően a nyilatkozatban beazonosított problémák jelentős része továbbra is fennáll. A képviselők felszólítják a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy jussanak egységes uniós álláspontra, és ne hagyják, hogy a nemi esélyegyenlőséggel és a női jogokkal egyet nem értők tábora kerekedjen felül. A képviselők az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának márciusi ülésére készülve felsorolták, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyekkel a nők gazdasági és politikai jogai megerősíthetők: nagyobb szerephez kell juttatni a nőket a munkaerőpiacon;több támogatást kell biztosítani a vállalkozószellemű nők számára;fel kell számolni a bérszakadékot (16 százalék) és a nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget (37 százalék);támogatni kell a háztartási és a gyermek- és idősgondozási feladatok egyenlő elosztását férfi és nő között;ösztönözni kell a lányok iskoláztatását és a tudományok, technológia, matematika és műszaki témák felé terelését;a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatali fórumokat kell létrehozni minden szinten;a Tanácsban véget kell vetni annak a bojkottnak, amely a nőket a vállalati igazgatótanácsba juttató irányelv elfogadásának útjában áll. A nők védelmének céljából az Uniónak az alábbi lépéseket kellene megtennie:azonnal le kell zárni a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről és annak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikációját;megfelelő forrást kell szánni a nemen alapuló erőszak felszámolására és az áldozatok védelmére;biztosítani és védelmezni kell a többszörös, sok szinten érvényesülő erőszaknak kitett csoportok jogait, legyen szó fogyatékossággal élő nőkről, nem fehér nőkről, bevándorló nőkről vagy LGBTQ nőkről.A nemzetközi színtéren az Uniónak:minden új szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodást külön nemi esélyegyenlőségi fejezettel kell kiegészítenie;el kell ítélnie az amerikai, ún. „általános tilalmi szabályt”, amelynek értelmében az Egyesült Államok megszünteti azoknak a nemzetközi szervezeteknek a támogatását, amelyek abortuszt végeznek vagy támogatják azt;jelentős támogatást kell nyújtania a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítására; és segítenie kell abban, hogy minél több nő vehessen részt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, békefenntartásban és békeépítésben, és konfliktusokban való közvetítésben.  Háttér
Pekingi nyilatkozat néven ismert ENSZ-állásfoglalást 1995. szeptember 15-én, a nőkről szóló 4. világkonferencia zárásaként fogadták el annak érdekében, hogy világszerte elterjedjenek a nők és férfiak egyenjogúságának alapelvei. A cselekvési platform több téren (gazdaság, oktatás, egészségügy, erőszak, döntéshozatal, stb.) stratégiai fellépést szorgalmazott.
Hamarosan a Parlamentben: „Hosszú út a nemek közti egyenlőségig: milyen feladatok állnak még előttünk?”
Meghívjuk az újságírókat a Pekingi nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából rendezett szemináriumra Brüsszelbe, március 4-én. A következő napon a Parlament női jogokkal és esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottsága nemzeti parlamenti képviselőkkel szervez találkozót a témában. A március 16-18. között New Yorkban megrendezett ENSZ-konferencián a Parlament részéről a női jogokkal foglalkozó képviselők egy küldöttsége vesz részt.
A vita magyar felszólalói
Cseh Katalin (RE)