A virtuóz barokk hegedűs-komponista: Jean-Jacques-Baptiste Anet fennmaradt hegedűszonátáinak korhű felvételeiből összeállított műsorát mutatja be a Hungaroton új megjelenésén Illés Szabolcs.
A magyar hanglemezkiadó frissen kiadott lemezén a barokk zene iránt érdeklődő zenerajongók a korának legnagyobb hegedűsei között számon tartott francia hegedűs-komponista, Jean-Jacques-Baptiste Anet nagyon különleges és egyéni stílusába nyerhetnek betekintést.
Anet 1676-ban Párizsban született, és tehetsége révén hamar felfigyeltek rá. Pártfogói támogatással négy évre Rómába utazhatott tanulni Corellihez – akinek ez idő alatt kedves tanítványává és szinte fogadott fiává vált. Miután 1700 körül visszatért szülővárosába, valóságos diadalmenet várt rá. Sikert siker után aratott hegedűművészként – és saját szerzeményeivel egyaránt, melyekben meglepetésként hatott kora arisztokrata hallgatói számára, ahogyan az olaszos stílust keverte a francia ízléssel.
Mai tudásunkkal feltételezhetjük, hogy talán Anet volt az első, aki az olasz barokk játékstílust született franciaként elsőként bemutatta és meghonosította szülőhazájában. Habár hatalmas sikereket aratott, és a királyi zenekar tagja is volt, az udvari intrikákban nemigen ismerte ki magát – és kollégái féltékenységtől vezérelt támadásai elől előbb francia főnemesi zenekarokhoz, később egészen Lengyelországig menekült; ahol hegedűsként és karmesterként egyaránt tevékeny volt.
Anet – a korában különösen – hosszú életet élt, melynek végén szegényen és elfeledve halt meg 1755-ben. Termékeny élete során a kor francia ízlését jól reprezentáló tekerőlantra vagy éppen fuvolára éppúgy komponált, mint saját hangszerére.
Anet szerzőként igazán termékeny és sikeres az 1720-as és 30-as években volt: ekkoriban írta ma ismert darabjait, melyek között éppúgy találunk fuvolával, mint oboával párosított hegedűszonátákat. Két kötetet hagyott ránk kimondottan hegedűszonátáival – az elsőt 1724-re, a másodikat pedig 1729-re datálhatjuk.
A szerző ránk maradt két hegedűszonáta-kötetének legérdekesebb darabjait Illés Szabolcs barokk hegedűn, Gáborjáni Kinga barokk csellón és Edőcs Fanni csembalón adják elő a Hungaroton most megjelent újdonságán.
Külön érdekessége ennek az eredeti ízeket rejtő albumnak, hogy Illés Szabolcs HIPP (Historically Informed Performance Practice) specialista, historikus forrásokon alapuló, úgynevezett chin-off technikával játszik, melynek során a hegedű a játékos állával nem érintkezik, tartásában kizárólag a bal kéz játszik szerepet. Ez a szabad tartás – eleganciája mellett – a hangszer optimális rezonanciáját is lehetővé teszi.
2015-ös Corelli örökségét feldolgozó albuma után más összeállításban, de hasonlóan magas színvonalú előadásokkal hív felfedezésre minket két játszótársával együtt Illés Szabolcs, aki új albuma kapcsán mondta:
„Ezen a lemezen épp úgy, mint korábbi felvételeimen, a régebbi korok hegedűs-komponistáinak bemutatása mellett, műveik korhűségre törekvő, hiteles előadásához fontosnak tartom a véleményem szerint elengedhetetlenül szükséges, és mostanság szintén nem túl gyakran alkalmazott korabeli hegedűs játéktechnika használatát is.”
Komlós József JR
