Európai Kőfaragó Fesztivál Kiskunfélegyházán

Kiskunfélegyházán találkoznak a kőfaragó mesterség szakemberei
Európai Kőfaragó Fesztivál 2017. május 19-21.
A rendezvény fővédnöke
Pogácsás Tibor – önkormányzati államtitkár, Belügyminisztérium
A rendezvény védnöke
Csányi József – Kiskunfélegyháza Város Polgármestere
Szervezők
 Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete
 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata
 Móra Ferenc Művelődési Központ
 Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészek Közhasznú Egyesülete
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
2
Az Európai Kőfaragó Fesztivál célja
Az épített kultúra kialakításában meghatározó szereppel bíró kőfaragó szakma több ezer éves múltra tekint vissza. Elég csak az időszámítás előtt készült egyiptomi piramisokra vagy a faragványokkal díszített görög építményekre gondolnunk, de a világ számos egyházi és középületei is mind a kőfaragó mesterek és szobrászok magas színvonalú munkáját dicsérik. A szakma talpon maradása és fejlesztése tehát mindannyiunk közös érdeke.
A mára kihalófélben lévő kézműves szakmában azonban évente mindössze 3-4 kőfaragó végez. Így minden lehető módon népszerűsíteni kell a fiatalok körében. Ezért az Európai Kőfaragó Fesztivál egyik célja a mesterség nép-szerűsítése, oly módon, hogy a kőfaragók és kőszobrászok a látogatók szeme előtt készítik el alkotásaikat, így megmutatva tudásukat, kreativitásukat.
Ezen túl a fesztivál kedvelt találkozási lehetőséget teremt az európai országok fiatal szakembereinek, ahol a közös ünneplés mellett egymás munkáit is megismerhetik.
2004 után idén ismét Magyarország rendezi meg
az Európai Kőfaragó Fesztivált
Az Európai Kőfaragó Fesztivál története 1997-ig nyúlik vissza. A dél-franciaországi Junas községben a korábbi alkotótáborokat váltotta fel a több ország fiatal kőfaragóinak részvételével zajló találkozó. A magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete csapatának három kőfaragó-kőszobrásza – Guth Bence, Szeidl János, Raatsch André – egy pad közös megfaragásával az első díjat szerezte meg. Két évvel később, 1999-ben a németországi Freiburg-Munzingenben az országos ipartestület támogatásával kijutó magyar tehetségek ismét dicsőséget szereztek, ezúttal is Guth Bence révén. 2001-ben ugyancsak Freiburg adott otthont a találkozónak, majd 2003-ban az angliai Canterburyban gyűltek össze a szakma tehetségei, hogy egy szökőkút káváját vízzel kapcsolatos elgondolásaikkal díszítsék.
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
3
A magyar kőfaragó-kőszobrászok ezen is részt vettek, itt azonban nem hirdettek helyezéseket. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, valamint a Páneurópai Piknik és a határáttörés 15. évfordulója emlékére 2004-ben a festői szépségű Fertőrákoson rendezték meg a fesztivált. A nagy múltú kőfejtőben 11 ország 130 szakembere találkozott. A csapatmunka díjazottai az erdélyi kőfaragók lettek, míg egyéni, segédkategóriában Varga Attila végzett a legjobb helyen. Egy év múlva, 2005-ben visszatért a verseny Freiburgba, majd 2007-ben a franciaországi Junasba. A németországi településen állapodtak meg a szervező országok az Európai Kőfaragó Fesztiválok jövőbeni, Frenchside, vagyis egységes rendszerben történő megszervezéséről. Mindkét találkozó a magyarok részvételével zajlott. Később, ismét Freiburgban, 2008-ban Bakos Gyula első, míg Guth Bence harmadik helyezést szerzett. Egy évre rá, 2009-ben az ausztriai Salzburgban Tirnován Tamás jutott be a legjobbak közé, elnyerve a közönségdíjat is. A franciaországi Saverne-ben 2010-ben Bakos Gyula az unikornis legendájának megfaragásával első helyen végzett, és neki ítélték meg a városka különdíját is. 2011-ben Freiburgban először vett részt 150 kőfaragó és kőszobrász a fesztiválon, ahol a magyar csapat tagja, Kamasz Krisztián mindössze egy ponttal maradt le a dobogósoktól. A norvégiai Trondheimban és az angliai Lincolnban 2012-ben és 2013-ban magyar versenyző nélkül zajlottak a találkozók. A 2014-ben a németországi Freiburgban zajló találkozón ismét magyar siker született. Benkő András segédkategóriában megszerezte a legjobbnak járó elismerést, míg Sárga György a közönség díját nyerte el. A franciaországi Strassburgban, 2015-ben a dóm ezeréves fennállásának alkalmából gyűltek össze a kőfaragó és kőszobrász szakma legjobbjai. Magyarországot hatan képviselték. Bár dobogós helyezést nem értek el, Benkő András kivívta a közönség elismerését. Az elmúlt évben az ausztriai Salzburgban megrendezett Európai Kőfaragó Fesztiválra Magyarországról négy mesterszintű tudással bíró kőszobrász és négy frissen végzett kőfaragó utazott ki. A nemzetközi zsűri mesterkategóriában Guth Bencének ítélte a fődíjat, aki ezzel már negyedszerre szerzett dicsőséget a hazai kőfaragó szakmának. Ladomérszki István munkájával a harmadik helyen végzett. Eredménye azért is említésre méltó, mivel tanulókategóriában először sikerült ilyen szép teljesítményt elérni.
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
4
Összegezve megállapítható, hogy az Európai Kőfaragó Fesztivál történetének közel két évtizede alatt tizenkét alkalommal jeleskedtek a magyarok Európa legjobb kőfaragó-kőszobrászai között. Mindez a Kőfaragó és Műkőkészítő
Vállalkozók Országos Ipartestülete anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásával valósulhatott meg.
Az Európai Kőfaragó Fesztiválok kronológiája:
 1997 Junas – Franciaország
 1999 Freiburg-Munzingen – Németország
 2001 Freiburg-Munzingen – Németország
 2003 Canterbury – Anglia
 2004 Fertőrákos – Magyarország
 2005 Freiburg – Németország
 2006 Junas – Franciaország
 2008 Freiburg – Németország
 2009 Salzburg – Ausztria
 2010 Saverne – Franciaország/Elzász
 2011 Freiburg – Németország
 2012 Trondheim – Norvégia
 2013 Lincoln – Anglia
 2014 Freiburg – Németország
 2015 Strassburg – Franciaország
 2016 Salzburg – Ausztria
 2017 Kiskunfélegyháza – Magyarország
 2018 Uzes – Franciaország
 2019 Trondheim – Norvégia
 2020 Freiburg – Németország
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
5
Téma, versenyfeladat
Az Európai Kőfaragó Fesztiválok versenytémáit évről évre a szervezők határozzák meg. Az idei év egyik témájának a szecessziót választották, ezzel is felhívva a figyelmet az Alföld szecessziós épített örökségének fontosságára. A másik versenytéma a puszta, a pusztai élet. A szervezők nem tiktolt célja a résztvevők kutatásra buzdítása volt, hogy felfedezzék: a természet védelme olyan különlegességeket örökített át a múltból, mint az ősborókás, a sík területek, a vadvirágokkal díszített legelők, a régi pásztoréletet idéző építmények és az őshonos állat- és növényvilág.
A jelentkezők természetesen mindkét témát szabadon értelmezhetik, és versenymunkáikat mintegy 16 óra alatt készíthetik el, 30x30x20 centiméter méretű romhányi homokkőből. A versenyben résztvevők kizárólag kézi szerszámokkal dolgozhatnak.
A romhányi homokkő
A romhányi kőbányászat és faragás évtizedeken át nevezetes volt, már 1799-ben működött itt bánya. A jó minőségű homokkövet a 19. és 20. század fordulóján mintegy tizenöt fejtőben termelték ki. A romhányi kő annyira elfogadott volt, hogy ebből készítették például a 19. század első felében a Nemzeti Múzeum lépcsőit is. A 20. században a romhányi kőfaragók elsősorban kővályúkat, útszéli és temetői kereszteket, épületlábazatokat, kapu- és tornácoszlopokat faragtak, de kerti asztalok, padok, sőt, még fürdőkád is készült az értékes és tartós kőből.
A romhányi homokkő az oligocén korból származik, mintegy 80 millió évvel ezelőtt alakult ki. Túlnyomórészt durva homokkő, melyet finomhomokkő, kavicskő és tűzálló agyag rétegek betelepülései tagolnak.
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
6
Történelmi áttekintés
A magyar kőfaragó kézművesség kialakulása ezer évre tekint vissza és Szent Istvánhoz kapcsolódik. Államalapító királyunk az első székesegyházak építéséhez elsősorban olasz mesterembereket hozatott az országba. Emlékezetes rendeletével, melyben minden tizedik falut templomépítésre szólított fel, egyben a honi kőfaragó kézművesség kialakulására is lehetőséget teremtett, mivel a templomok zömmel kőből épültek. Hamarosan királyi városainkban – Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Visegrád – jól felszerelt kőfaragó műhelyek kezdték el működésüket.
Hazánk majd’ minden vidékén találunk kőbányákat, kőnyerő helyeket. Sokan úgy vélik, az Alföldön évezredekig a vályog és az agyagból égetett tégla volt a leggyakoribb építőanyag, pedig errefelé is akad „kő”. A Duna-Tisza közén ugyanis foltokban bányászható és építkezésre alkalmas, úgynevezett réti mészkövet találni. A vasoxidtól barnásfehér színű kőzetet a Homokhátság népe „darázskőnek” nevezi – amit a darázsfészekre emlékeztető lyukacsos szerkezetéről kapott –, de illették a szép és kifejező sárkő, gyepkő, mocsárkő, varangykő és cupák elnevezésekkel is. A darázskő a Kiskunság egyetlen jó minőségű, ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Alföld ma már szinte teljesen elfeledett képződménye.
Számos Árpád-kori, nem ritkán a tatárjárás idején elromosodott vagy késő középkori templom alapozása és falazata épült darázskő felhasználásával (közülük a legismertebbek a lajosmizsei Pusztatemplom, a soltszentimrei Csonka-torony, Szer monostora, vagy a kecskeméti Szent Miklós templom támpillérei és hajdani temetőkertjének csontháza). Figyelemre méltó, darázskőből épült középkori emlék a Csengelén talált kun sírkamra vagy a napjainkban is folyó ásatás során Bugac-Felsőmonostorról előkerült monumentális, háromhajós apátsági templom és a tőle északra elhelyezkedő kolostor maradványa, melyet a 12. század közepén, valamikor 1140-50 körül építettek fel. A század végéről vagy a 13. század legelejéről származhatnak azok a kőfaragványok is, melyek kifejezetten igényes kivitelezésűek és a monostor gazdagságáról árulkodnak.
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
7
Az Európai Kőfaragó Fesztivál tervezett programja
2017. május 19., péntek
13.30 – 21.00 A résztvevők érkezése, regisztráció a fesztiválsátorban. (a fesztiválsátor 21.00 órakor zár)
2017. május 20., szombat
08.00 A fesztivál megnyitója
08.30 A kőfaragás megkezdése
12.30 Ebédszünet
13.30 A munka folytatása
20.00 A munka befejezése, vacsora a résztvevőknek
20.00 A rendezvénysátorban koncert, utcabál – Szeged Live Band
2017. május 21., vasárnap
08.00 A munka folytatása
12.30 Ebédszünet
13.30 A munka folytatása
14.30 A kőfaragás bejezése
15.30 Eredményhirdetés, az elkészült munkák díjazása
17.00 Rendezvény zárása.
Kísérőrendezvények
Az Európai Kőfaragó Fesztivál a kőfaragók és kőszobrászok megmérettetésén túl, a családok számára is látványos, kulturális és gyermekprogramokban gazdag eseményt ígér. A szabadidő tartalmas eltöltése mellett, a szervezők a látogatók számára is lehetőséget biztosítanak kézügyességük és kreativitásuk ki-próbálására, a különféle kézműves foglalkozások keretében.
Készülnek továbbá kirakodóvásárral és kistérségi települési bemutatókkal is, de itt lesznek a kőfaragó szakmát kiszolgáló iparosok is.
Az esti koncertek mellett pedig a kitelepülő vendéglátóegységek a résztvevők és az idelátogatók kulináris örömeiről gondoskodnak majd.
www.stoneinfo.hu ● 20 500 6281; 70 330 9151 ● [email protected]
8
Az Európai Kőfaragó Fesztivál Kiskunfélegyházán a közel két évtizedes múltú „Városalapítók Hete” (2017. május 15-21.) rendezvénysorozathoz kapcsolódik. A település alapításának ünnepén gazdag kulturális programkínálat várja az idelátogatókat. A városalapítókról szentmisén emlékeznek meg, majd ünnepi képviselő-testületi ülés keretében adják át a település kitüntetéseit. A gyermekprogramok között bábszínházi előadások, koncertek és kézműves foglalkozások kaptak helyett, de lesz gólyalábas produkció és népi játéktér is. Idén is felvonulással köszöntik a város ünnepét az olaszországi Feltre testvértelepülésről érkező zászlóforgatók, az esti koncertek fellépői között pedig Nagyferót és a Beatrice-t, Dér Henit, Kocsis Tibort és Rúzsa Magdit köszönthetjük majd.
A „Varázskert a lombok árnyékában” mottóval zajló „Miénk itt a tér” (2017. május 19-28.) szabadtéri kiállítás és fesztivál egyik alkotója Bubutímár Éva keramikus, aki a Manóvilág című – gyermekek és felnőttek körében is nagy népszerűségnek örvendő – tárlatával érkezik. Itt lesz Kő Boldizsár Ipari- és Formatervezési Nívódíjas, Europa Nostra-díjas képzőművész is, akinek keze munkáját dicséri egyebek mellett a Millenáris Parkban található Zöld Péter Népmese Játszótér. Pócsik Olga művésztanár festői világában pedig a játék és az öröm eszköze révén rugaszkodhatunk el a valóság szürkeségétől. A szervezők idén is a nap 24 órájában várják az érdeklődőket.
Kiskunfélegyháza szülötte és díszpolgára, a Kossuth- és Munkácsy-díjas Holló László festőművész születésének 130. évfordulója alkalmából meghirdetett Holló László-emlékév is számos kulturális programot kínál a művészetek kedvelőinek.
Az Európai Kőfaragó Fesztivál jelentősége az a turisztikai és idegenforgalmi szerepvállalás, mely előrevetítheti Kiskunfélegyháza város, az Alföld és a régió népszerűsítését határainkon túl is.
Folyamatosan frissülő hírek: www.stoneinfo.hu
Sajtókapcsolat:
 Kovács-Csonka Szilvia – 20 500 6281
 Ferenczi Krisztina – 70 330 9151; [email protected]

1 a 5