Az ismert és eddig előkerült késő római ezüstedényeket tartalmazó fennmaradt kincsleletek sorában a Seuso-kincs vándorkiállítás tárgyai a legjelentősebbek közé tartoznak. A lelet a legnagyobb méretű és súlyú tárgyakkal rendelkezik. A kincs összetétele elsősorban étkezésre szolgáló edényeket tartalmaz, de a leletek között tisztálkodáshoz használatosak is szerepelnek. A kiállítás január 30-tól február 8-ig tekinthető meg a Cifrapalotában.
Az első teremben láthatjuk a kincs névadó tálját, a Seuso-tálat, amely a kiállítás legjelentősebb darabja, ugyanis olvasható rajta a Pelso felirat, amely egyértelműen a Balaton római kori elnevezése. A tál Seuso, a római kori elit társadalom egyik tagjának a tulajdona volt, nagy valószínűséggel jegyajándék vagy nászajándék lehetett, melyhez egy verses felirat is tartozik. A tárlat ezen részén tekinthető meg egy geometrikus tál, illetve egy kancsó is.
A második terem fő gondolategysége a római késő császárkor műveltsége, amit az edényeken megjelenő ókori görög mitológiai jelenetek, történetek tükröznek. Ezek a korszak alapműveltségéhez hozzátartoztak, az elit tagjainak pedig illett ismerniük a görög mitológiát, a római eredettörténeteket, a filozófiát, az irodalmat, amelyek az étkezések alkalmával a vendégek körében kedvelt beszédtémák voltak.
A kiállítás darabjain nagyon gyakori a vadászat ábrázolása is, ugyanis a korszak kedvelt időtöltése volt, amely a személyes rátermettség bizonyítására nyújtott alkalmat. Az edényeken zsánerképek, illetve szerelmi témájú jelenetek is fellelhetők.
A kiállítás második szakaszában tekinthetjük meg a Seuso-kincs méreteiben legnagyobb darabját, a csaknem 12 cm átmérőjű és 11,8 kg tömegű Akhilleusz-tálat, amelyet a trójai háború legismertebb és legkiválóbb hősének életéből vett jelenetek díszítenek. Széles peremén, a medalion alatt Akhilleusz születése látható, amit az istenek figyelemmel kísérnek.
A hőst anyja, Thétisz Szkürosz szigetén rejtette el női ruhában, hogy megakadályozza fia részvételét a trójai háborúban, ahol a jóslat szerint halálát leli majd. Azonban Odüsszeusz és Diomédész csellel vette rá Akhilleuszt, hogy csatlakozzon a görög seregekhez: a harci trombita hangjára a női ruhába öltözött hős önkéntelenül pajzsot és dárdát ragadott, felfedve ezzel valódi kilétét. Az ezüstműves ezt a feszültséggel teli pillanatot örökítette meg a tál központi motívumán.
A medalion felett Athéné és Poszeidón versengése látható az Athén feletti uralomért, a két oldalán pedig a dionüszoszi menet.
A teremben kiállított darabok között szerepelnek még tisztálkodásra használt kancsók, tálak, illetve egy illatszeres doboz is, amely tulajdonosát és három szolgálóját ábrázolja a fürdési előkészületek közben.
A Seuso-kiállításon belül a Kecskeméti Múzeum is egy kisebb tárlatot rendezett be, azzal a céllal, hogy bemutassák a gyűjteményük azon leletanyagait, amelyek korban kapcsolódnak a lelet együtteshez.
Két sírlelet került bemutatásra, az egyik 2017 májusában, Kovacsóczy Bernadett feltárásán, a Mercedes-gyár bővítéséhez kapcsolódó munkálatok során Kecskemét déli határában került feltárásra. Az elhunytat rejtve, úgynevezett padmalyos sírba temették. A fejéhez díszes korsót helyeztek, hajában aranykarika volt. Övén aranyveretes csatjai, kése és egy tőrkard volt, míg lábainál szintén aranyveretes lábbeli csatok feküdtek. Egyedülálló, hogy gyakorlatilag a Duna-Tisza közén ez az első olyan temetkezés, amelyet a 18-20 év körüli elhunyt antropológiai jegyei szerint a hunokhoz köthetünk. Minden bizonnyal az 5. század első felében beköltöző hódítók egyik vezetője lehetett, akit az ott élő szarmata közösség élére nevezhettek ki.
A másik lelet egy mai napig páratlan, magányos temetkezés, amelyet 1962 nyarán, a Kecskeméti Katona József Múzeum szerencsés kezű régésze, H. Tóth Elvira a szabadszállási tőzegláp területén fedezett fel. A szűk sírgödörben egy 30-35 éves férfi csontváza került elő, amellyel együtt temették el a sírgödör kialakítására szolgáló eszközöket, illetve egy aranyfóliadíszes lila üvegpoharat is találtak az elhunyt koponyája mellett. A kiterített rajzán látható felirat és motívum művészettörténetileg teljes egészében rokonítható a Seuso-kiállítás darabjainak díszítő elemeinek típusaihoz. A pohár a késő ókori üvegművészet kiemelkedő darabja, amely a mai napig párhuzam nélküli a Kárpát-medencében.
