A képviselők Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Frans Timmermans ügyvezető alelnökkel plenáris ülésen vitatták meg az Európát klímasemlegessé tevő tervet.
| Rendkívüli plenáris ülés keretében mutatta be az Európai Parlamentnek az Európát 2050-re éghajlatsemlegessé tevő bizottsági tervet, az európai zöld megállapodást az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán Brüsszelben.
A képviselőcsoportok vezetői beszámoltak saját elképzeléseikről azzal kapcsolatban, hogyan biztosítható, hogy a jövőbeli „európai éghajlattörvény” megfelelő forrásokhoz jusson, és gazdaságilag és társadalmilag kiegyensúlyozott módon valósuljon meg. A kétórás vita végén az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans válaszolt a legfontosabb kérdésekre. A felszólalások megtekintéséhez kattintson a linkekre. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Esther de Lange (EPP, Hollandia) szerint a néppárti képviselőcsoport érzi a „morális felelősséget” a bolygó védelméért. „Mi vagyunk az utolsó generáció, amely még léphet. A koherens és következetes iparpolitikának kéz a kézben kell járnia az ambíciózus zöld megállapodással, és a legjobbjainknak kell intelligens megoldásokon dolgozniuk”. Ha a világ többi része nem csatlakozik az európai erőfeszítéshez, akkor az Uniónak át kell gondolnia a piacaihoz való szabad hozzáférést, tette hozzá a képviselő. Iratxe García (S&D, Spanyolország): „Új növekedési modellről hallottunk ma, amely igazságosabb és gazdagabb társadalommá alakítja az Uniót”. A modellnek három pilléren kell nyugodnia: az éghajlati célok elérését célzó zöld pilléren, a zöld megállapodás erőteljes szociális dimenzióját tartó vörös pilléren, és egy pénzügyi pilléren, vagyis a célkitűzések megvalósításához szükséges forrást biztosító hosszú távú uniós költségvetésen. „Csak akkor leszünk sikeresek, ha a kihívást lehetőségként értelmezzük” – mondta Dacian Cioloș (RE, Románia). Ehhez az szükséges, hogy „a zöld megállapodás ne további bürokráciát hozzon”, hanem a tömegek mozgósítását. A képviselő az üvegházhatású gázok uniós kibocsátási céljának emelését kérte az új éghajlati jogszabályban, és azt, hogy a technológia fejlődése zöld digitalizációval párhuzamosan történjen. Philippe Lamberts (Zöldek/EFA, Belgium) azt kérte, hogy az Unió kötelezze el magát az üvegházhatású gázok 65 százalékos visszaszorítása mellett 2030-as céldátummal, valamint a fenntartható erőforrások használata, a biodiverzitás fenntartása és a légszennyezés csökkentése mellett. Az „Igazságos Átállás Alapnak” a leginkább rászorultakat kellene segítenie, a mezőgazdaságnak és a pénzügypolitikának pedig teljesen át kell alakulnia, tette hozzá. A Bizottságnak tett fel kérdést Silvia Sardone (ID, Olaszország): „Megvizsgálták már a 2050-re elérendő éghajlatsemlegesség társadalmi és gazdasági hatását?” A képviselő ellentmondást lát az Unió éghajlati céljai és az olyan kereskedelmi megállapodások között, amelyeket alacsonyabb környezetvédelmi normákat alkalmazó országokkal ír alá az Unió. Ryszard Legutko (ECR, Lengyelország) szerint a Bizottságnak együtt kellene működnie a tagállamokkal, amelyek az Európai Tanácsban pont most vitatják majd meg a kibocsátáscsökkentési célokat. „Át akarja venni a hatalmat a Bizottság a tagállamoktól? (…) A kormányok nem szorulhatnak a partvonalra egy ilyen alapvető kérdésben” – tette hozzá a képviselő. Manon Aubry (GUE/NGL, Franciaország) képviselőcsoportja nevében alternatív „új zöld megállapodást” javasolt, amely szén-, műanyag-, és kerozinadót tartalmaz, és kötelezően 70 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az emberibb, „szociálisabb és ökologikusabb” átmenet érdekében. A Parlament nemrég éghajlati vészhelyzetet hirdetett, és kijelentette, hogy az Uniónak 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re éghajlatsemlegessé válhasson. Ehhez sürgősen egy ambíciózus hosszú távú költségvetésre van szükség a 2021 és 2027 közötti időszakra. A képviselők felszólalásainak megtekintése Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke A következő lépés A Parlament a 2020. január 13-16-i plenáris ülésén fogalmazza meg a bizottsági tervekkel kapcsolatos álláspontját. |
