„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy kellő időben nyújtott és megfizethető – megelőzési, illetve gyógyítási célú – egészségügyi ellátásban részesüljön”; ez szerepel az európai állam- és kormányfők által 2017 novemberében elfogadott Szociális Jogok Európai Pillérjének alapelveiben. Fontos megállapítás, az általam kezdeményezett Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás (EEMSZ) alapelvei azonban ennél is tovább akarnak menni.
Határozott állításom, hogy a fizikai és mentális egészséghez való jog minden ember alapvető joga. Éppen ezért minden embernek joga van ahhoz Európában, hogy megkülönböztetés nélkül lehetősége legyen hozzáférni az alapvető, tisztességes egészségügyi ellátáshoz. Az Európai Unió tagországaiban azonban jelenleg súlyos egyensúlytalanság tapasztalható az egészségügyi rendszerekben és azok minőségében, betegbiztonságában. Ennek egyik oka, hogy az Unió az egészségügy szervezését és finanszírozását alapvetően tagállami hatáskörben hagyja, és bár rendre születnek bizottsági és tanácsi ajánlások, a szolidaritásra épülő Unió nem tesz hatékony lépéseket az egyensúlytalanság csökkentésére és a tisztességes ellátáshoz való jog teljes értékű garantálására.
Tarthatatlannak tartom, hogy európai polgárok egészségi állapota és életminősége konkrétan azon múlik, hogy az Unió melyik tagországában élnek. Tarthatatlan, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása miatt súlyos szakemberhiány veszélyezteti az ellátást a kelet-európai régiókban. És tarthatatlan, hogy az egészségügy szervezését tagállami hatáskörben hagyva az Unió csak megvonni tudja a vállát az egyes tagországokban uralkodó siralmas állapotok miatt. Az egészségügyi rendszerek egyenlőtlenségéből fakadó különbségek kezelése elengedhetetlen. A megfelelő szintű, általános egészségügyi ellátás alapvető fontosságú a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, amelyek nem csupán az egészséggel és jóléttel kapcsolatosak, de egyúttal erősíteni tudják a szegénység minden formájának felszámolását, biztosítani a minőségi oktatást, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a megfelelő munkaerő-piaci és gazdasági növekedést, az egyenlőtlenségek csökkentését, az igazságos és békés társadalmak biztosítását.
Fontos vállalásom az Európai Parlament képviselőjeként és az illetékes szakbizottság tagjaként, hogy a következő években megvalósuljon az az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás, amely garantálni képes az európai polgárok tisztességes egészségügyi ellátását minden tagállamban. Minőségbeli különbségek természetesen a gazdasági lehetőségek okán ezután is lesznek az országok között, de egy felvilágosult és fejlődő európai közösségben vállalhatatlan, hogy legyen akár egyetlen olyan tagország is, ahol nincs vécépapír a kórházakban. Vállalhatatlan, hogy az elvándorlás miatt bizonyos régiókban egyszerűen nincs elérhető szakember, vagy, hogy jóval előbb jut egy daganatos beteg az életesélyeit érdemben növelő diagnózishoz Európa nyugati felén, mint Bécstől keletre. Ha az európai közösség és vezetői számára nem csupán a szavak szintjén fontos a szociális biztonság, az emberi méltóság és az egészséges élet, akkor nem lehet akadálya egy ilyen európai standard felállításának. Az már most bizakodása ad okot, hogy nemcsak a fontosabb szakmai szervezetek – így például a Magyar Orvosi Kamara -, de több Uniós tagállam egészségügyi minisztere is jelezte már felém együttműködését a kérdésben. Tudom, hogy nagy fába vágom a fejszém, de EP-képviselőként ez a kötelességem a magyar emberek, az európai emberek érdekében.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázhetvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. december 15.
