Kezdőlap Események A fuvolaszonáták nagykönyve 5.- 6.- 7.

A fuvolaszonáták nagykönyve 5.- 6.- 7.

MEGOSZTÁS

A fuvolaszonáták nagykönyve címmel jelent meg Ittzés Gergely nagyszabású és egyedülálló szonátaválogatás-sorozata tavaly és idén a Hungaroton hanglemezkiadó gondozásában. A sokoldalú Liszt-díjas fuvolaművész hét lemezre rögzítette a fuvola három évszázadnyi kamarazenei irodalmának eszenciáját – ez a kivételes, és remek kritikákat kapott sorozat az utolsó három album megjelenésével vált most teljessé.

A válogatás nem titkolt célja összegyűjteni és mintegy hangzó lexikonként átnyújtani a jelen- és utókornak azt, ami három évszázad fuvolazenéjét legjobban reprezentálja. A sokoldalú és kivételes felkészültségű fuvolaművész: Ittzés Gergely régi terve volt felvételsorozat formájában összefoglalni hangszerének szonátairodalmát a barokktól a modern repertoárig. Az ezeken az oldalakon is méltatott és ajánlott Első kötet a „XVIII. század”, a Második kötet a „Romantikus szonáták”, a Harmadik kötet a „Francia művek”, a Negyedik kötet pedig az „Impresszionizmus” fuvola-zongora szonátáinak irodalmába engedett betekintést.

E lemezsorozat kétségkívül legnagyobb erénye, hogy igazi felfedezéseket tartogat, nagyszerű, elhivatott előadásokban. Határozottan igaz ez a most megjelent három albumra is, melyeken megint csak ritkán hallható, vagy a nagyközönség számára szinte ismeretlen zenei csemegék csendülnek fel. Igazából e három lemez kapcsán megérkezünk a közelmúlthoz, a mögöttünk hagyott évszázad második feléhez. A fuvolaművész partnerei ebben a zenei utazásban most olyan kitűnő zongoraművészek voltak, mint Gábor József, Nagy Péter és Vitályos Balázs.

A most kiadott Ötödik kötet „Szovjet és magyar művek”-et rejt:

Lajtha László: Koncertszonátája mellett a grúz Otar Taktakishvili és a szibériai-orosz Edison Gyenyiszov fuvola-zongora szonátái mellett Prokofjev ismertebb D-dúr szonátája is meghallgatható.

A Hatodik kötetet a „Cseh és amerikai művek”-nek szentelte Ittzés Gergely. Erwin Schulhoff, BohuslavMartinů, JindřichFeld, Robert Muczynski, valamint Lowell Liebermann kevésbé ismert szonátája csendül fel.

A Hetedik sorozatot lezáró kötet gyakorlatilag ugyanebben az intervallumban mozogva „A XX. századi Nyugat-Európa” irányzatait és nemzeti iskoláit bemutatva idézi meg York Bowen, Pierre-Max Dubois, Louis Andriessen, André Jolivet valamint Paul Hindemith szonátáit.

„A kiadás lezárultával előadóművészi életművem egy fontos eleme teljesedett ki, ami igen jó érzéssel tölt el. És persze fáj a szívem azokért a szép és érdekes művekért, amelyek nem fértek bele a terjedelembe. De munkám megítélése ettől fogva nem az én dolgom. A jó kritikai fogadtatásnál még fontosabb lesz a zenehallgató közönség véleménye. A vállalkozás tényleges értéke pedig talán csak évek, évtizedek múlva lesz felmérhető. Akkor derül ki, mennyire állja meg a helyét egy ilyen, részben mindenképpen szubjektív válogatás és az alaposan átgondolt interpretáció, amely az ismertebb műveket olykor új megvilágításba kívánja helyezni és számos ritkán játszott szonátát igyekszik beemelni a köztudatba.” – mesélte Ittzés Gergely.

„Nagykönyvnek nevezi Ittzés Gergely hétlemezes antológiáját. Nem enciklopédiának, vagy más, a teljesség érzetét kelthető kifejezéssel illeti. Nem is tehetné, mert az 70 CD-nél is többet igényelne, de kevesebbet adna. Ez a „nagykönyv” eleget nyújt ahhoz, hogy halljuk különféle korok és nemzetek zenéje hogyan érlelte a fuvolát, s a hangszer hogyan termékenyítette meg az alkotókat. Ittzés válogatása meg is lep: a senkinek be nem mutatandó nagy nevek mellett kevésbé vagy alig ismert zeneszerzők is előtűnnek a nagykönyv lapjairól, arról győzve meg a közönséget, hogy enciklopédikusan gondolkozzék a felfedezni való tartományt is feltárni vágyva. Hét CD nem kevés hallgatnivaló. De ennek a hétkötetes nagykönyvnek egyik erénye, hogy nem jóllakat, hanem éhessé tesz!” – nyilatkozta a lemezről Hollós Máté, a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója.

A lemezsorozat előadója, a neves kecskeméti zenészcsaládba született Ittzés Gergely 1993-ban diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd a nemzetközi Prágai Mozart Akadémián és Kanadában a Banff Centre for Arts and Creativity ösztöndíjasaként tanult tovább. Mesterei közül meghatározó hatással voltak rá Matuz István és Aurèle Nicolet, valamint kamaratanárai Kurtág György és Rados Ferenc. Versenydíjak és kitüntetések birtokosa (Aleksander Tansman Zenei Egyéniségek Nemzetközi Versenyének nagydíja, 2001-ben Liszt-díj). Nemzetközi fuvolafesztiválok gyakori vendége, rendszeresen koncertezik és tart kurzusokat és előadásokat a világ minden táján. A Carnegie Hallban 2014-ben debütált. Eddig mintegy 20 CD lemeze jelent meg. Ittzés 1996 óta a győri Széchenyi István Egyetemen tanít. 2017-ben a Fulbright Program támogatásával egy szemeszter erejéig a Bostoni Egyetem vendégprofesszora volt.

Zenei tevékenysége igen sokrétű, művészetében minden téren a teljességre törekszik. Repertoárja, mely számos ritkaságot is tartalmaz a barokktól az experimentális zenéig és az improvizációig terjed. A hangszer lehetőségeinek maximális kihasználása érdekében alkotta meg a fuvola kétszólamú lehetőségeit bemutató szoftverét a Flouble-t, és komponált számos multifónikus fuvolaművet, amelyek – átirataival és közreadásaival egyetemben – nyomtatásban is megjelentek. Doktori disszertációjában a szólófuvola-irodalmat harmóniai szempontból tekinti át. Flautológia elnevezésű módszertana a fuvolajáték minden szegmensét részletesen tanulmányozza. A német Lexikon der Flöte külön szócikkben foglalkozik munkásságával.

MEGOSZTÁS