Kezdőlap Kiemelt Itt a válasz a növekedő energiaárakra:három jövőálló eszköz

Itt a válasz a növekedő energiaárakra:
három jövőálló eszköz

A napelemek és a szélturbinák rendületlenül termelnek,
akár a korábbi árakon.
A megújuló energiaforrások, illetve a digitális megoldásokkal elérhető
energiamegtakarítás jelentik a legkézenfekvőbb megoldást a világpiacon
tapasztalható áremelkedésre. Egyre többen feszegetik azt a kérdést is, hogy
vajon a földgázt és az atomenergiát lehet-e, kell-e fenntartható
energiahordozóként kezelni. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási
megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric
magyar szakértői harmadikként azt javasolják a vállalati felhasználóknak, hogy
egyre inkább térjenek át az elektromosságon alapuló energiaellátásra a
fosszilis energiahordozók helyett.
Megújulók és energiahatékonyság
A napsütés és a szél még mindig ingyen van csakúgy, mint az el nem használt
energia, így a vállalati szektor számára léteznek zöld alternatívák, bár nem
mindenhol, nem egyformán és különböző időtávokon – hívja fel a figyelmet László
Dávid a Schneider Electric budapesti energia- és fenntarthatósági
szolgáltatóközpontjának (SB) szakértője, illetve Feldmájer Benjámin a cég európai
uniós zöld fordulatért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzsere.
Az úgynevezett közvetlen termelői villamosenergia-vásárlási szerződések (Power
Purchase Agreement, PPA) iránti kereslet több éve rendületlenül növekszik így akik
előre terveztek azok alapvetően jól jártak, a szélturbinák és napelemek rendületlenül
termelnek a korábban megállapodott árakon. Az új építésű európai szélfarmok és
napelemparkok PPA áraira azonban ez már nem feltétlenül lesz igaz. A tőzsdei
energia- és alapanyagárak, a kialakult geopolitikai helyzet ezekre is hatással vannak.
Olyannyira, hogy tavaly év végére, néhány hónap leforgása alatt 8%-25% mértékű
volt a drágulás, igazodva a piaci lehetőségekhez. Igaz, ezek hosszútávú, akár 10
évre rögzített szerződések, cserébe a jelenlegi piaci áraknál jelentősen alacsonyabb,
fix áron érhetők el.
Egy másik megoldás, ha a fogyasztási helyre telepítenek napelemeket. Ezek
közvetlenül csökkentik a vásárolt energia mennyiségét, sőt megfelelő energiatároló
segítségével akár helyi elektromos hálózatba (ún. mikrogrid rendszerbe) illesztve
korábban ismeretlen rugalmasságot biztosítanak az ipari felhasználóknak. Ráadásul
az energiamenedzsment eszközök és felügyeleti rendszerek önmagukban is jelentős
költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Az energiamonitoring, a magasabb
rendelkezésre állás, a hatékony és rugalmas energiafelhasználás mind-mind

Sajtóközlemény

2
Schneider Electric – kommunikációs igazgató – Tengelits András, Tel: +36302053392; [email protected]
Schneider Electric – PR ügynökség – Németh-Simkó Judit; Tel: +36303006855; [email protected]

Internal

csökkentik az egységnyi termelésre jutó energia mennyiségét és ami ennél is
fontosabb, a költségét – hívják fel a figyelmet a Schneider Electric szakértői.
Eközben a gázpiacokon a helyzet nagyon törékeny, a vállalati PPA-hoz hasonló
megoldások elterjedésére még várni kell, bár a biogáz és a hidrogén várhatóan
jelentős lendületet kapnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó „Irány az
55%” intézkedéscsomag részeként decemberben elfogadott új európai uniós
szabályozástól, és még ennél is jelentősebb és gyorsabb lökést az energiafüggés
felszámolását célzó REPowerEU tervezettől.
 
Lehet-e a földgáz vagy az atomenergia fenntartható energiahordozó?
 
A földgázról szakmai körökben egyre inkább az a vélekedés terjed, hogy az eddig
tervezettnél több szerephez kellene jutnia a zöld átállásban, miközben a jelenlegi
geopolitikai helyzet rávilágított, hogy az uniós szintű energiafüggőség épp a földgáz
tekintetében a legkritikusabb. A párbeszéd korábban odáig jutott, hogy az Európai
Bizottság egy új törvénymódosítással bizonyos gázerőmű beruházásokat
fenntarthatónak címkézne, ugyanakkor a REPowerEU emellett a hangsúlyok
eltolódására reagálva célozza a gázfelhasználás csökkentését. Ez válasz lehet
azokra a kritikákra is amelyek a gáz használata ellen érvenek: a jelenlegi klímacélok
kockáztatását, a valóban megújuló energiatermelésbe fektetett tőke eltérítését vagy a
földgázszivárgás okozta jelentős károkat látják benne.
Erősödnek azok a hangok is, amelyek szerint az atomenergia és főképp a jelenleg is
üzemelő atomerőművek megtartása nem csupán a jelenlegihez hasonló krízishelyzet
ellenszere, hanem egyben kritériuma az EU sikeres dekarbonizációjának és a
rövidtávú energiafüggőség gyors csökkentésének. Miközben erről is megoszlanak a
vélemények, az atomerőművek kapcsán mindenképp figyelembe kell venni a
keletkezett atomhulladék sorsát, és az atomerőművek építésének óriási
tőkeköltségét is. Van olyan becslés, amely szerint a meglévő európai reaktorok
fejlesztésére 2030-ig 50 milliárd, új reaktorok létesítésére pedig további 450 milliárd
euróra lenne szükség 2050-ig.
A fentiek miatt a fenti javaslatcsomagok és tervezetek kulcseleme, hogy bár ezek a
technológiák szükségesek lehetnek a rövid- és középtávú problémák megoldásában,
csapdát is jelenthetnek egyben. A beruházás költsége ugyanis nagyon magas,
hosszú távon térül meg, nem éri meg az élettartamuk előtt leállítani azokat. Vagyis
ezeket az energiatermelési módokat valóban csak átmenetileg célszerű használni
addig, amíg a diverzifikáció, a megújuló termelés, a tárolás, a hidrogén és egyéb
technológiák úgymond felnőnek az előttünk álló feladatokhoz.
Elektrifikáció, gázfüggőség és energiahatékonyság
Bár a gyorsuló drágulást globális és regionális okok egyaránt fűtik, mégis fontos
figyelembe venni, hogy a fosszilis energiától – és ezen belül is a gáztól – való függés
komoly ár- és ellátási kockázatot jelent a vállalati felhasználóknak. Noha a jelenlegi
tervek szerint az EU a gázt felveszi az átmeneti technológiákat részletező
besorolásba (ún. taxonómia), és ezzel megkapja a fenntartható címkét, egy ilyen
intézkedés nem fogja mérsékelni sem a gáz jelentette ár-, sem pedig a mennyiségi
kockázatot, amit a világpiacnak, a szankcióknak, illetve az adott esetben politikai

célokat is mérlegelő, monopolhelyzetben lévő beszállítóknak való kitettség okoz már
jelenleg is.
Miközben a gázt rövid távon az EU-s energiamixből nagyon nehéz kiváltani,
ugyanakkor az üzleti felhasználók tehetnek a közvetlen kockázat mérsékléséért –
mutatnak rá a Schneider Electric szakértői. A villamosenergia alapú működésre való
átállás, vagyis az elektrifikáció szinte minden olyan iparágban költséghatékonyan
végbe vihető, ahol a földgázt energiatermelésre használják, vagyis nem alap- vagy
segédanyagként. Ezáltal mind a széndioxid kvóta, mind a földgáz-felhasználás, így
pedig az árkockázat is jelentősen csökkenhet. A már említett zöld PPA
megoldásoknak köszönhetően a vállalatok áttérhetnek a jóval kiszámíthatóbb árú
elektromos áramra, a fosszilis energia-ellátás jelentette kockázat pedig szinte
teljesen kiküszöbölhető.
Hasonló ez ahhoz, ahogy a benzinárak kilengései is egyre kevésbé éreztetik
hatásukat ott, ahol e-mobilitási megoldásokra térnek át, és amit egyre több vállalati
felhasználó is felismer – vonnak párhuzamot a Schneider Electric szakértői.

A Schneider Electricről
A Schneider célja képessé tenni mindenkit arra, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a rendelkezésünkre álló
energiából. Hidat képezni a fejlődés és a fenntarthatóság között, mindenki számára. Ezt úgy hívjuk: Life Is On.
Küldetésünk, hogy digitális partnerként segítsünk a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében. A
vállalat élen jár a digitális átalakulásban, világszínvonalú folyamatokat és energiagazdálkodási
technológiákat integrál, vezető megoldásokban egyesíti az egész életciklust átölelő, a végponttól a felhőig
összekötő vezérlőket, szoftvereket és szolgáltatásokat, integrált irányítást kínálva az otthonok, épületek,
adatközpontok, az infrastruktúra és a különböző iparágak számára.
A Schneider Electric Magyarországon
A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A hazánkban mintegy 2000 főt foglalkoztató
társaságnak jelenleg négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós
feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog Szigetszentmiklós) van
Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front
Office), valamint Energia-és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának (SB,Sustainability Business) európai
központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global
Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont. 

A Schneider Electric-et a Joint Venture Szövetség 2022-
ben nagyvállalati kategóriában a Jövő vállalatának választotta.